3. Segítsük őket meggyőződésre jutni!

Azok az emberek változtatták meg ezt a világot – akár jóra vagy rosszra –, akiknek mély meggyőződéseik voltak. Akik szenvedélyesen hittek. Ha vannak meggyőződéseink, majdnem mindent el tudunk érni.

Ha a gyerekeknek nincsenek meggyőződéseik, rabul ejti őket a kultúra. A jelenlegi kultúra alapvetően négy értéket tart fontosnak: az élvezetet (jól akarom magam érezni), a vagyont (sok pénzt akarok keresni), presztízst (azt akarom, hogy engem irigyeljenek) és a hatalmat (én akarok irányítani). Nem engedhetjük meg, hogy a következő generációt ezek az értékek kerítsék uralmuk alá. A Bibliában az I. Kor 16:3-ban az áll: „vigyázzatok, álljatok meg hitben, legyetek férfiak, legyetek erősek”.

Szóval mit tegyünk? Osszuk meg szenvedéllyel meggyőződéseinket! A meggyőződéseket nem bebiflázzuk, hanem ránk ragad. Ha lelkesen valljuk meggyőződéseinket, akkor az általunk vezetettek is lelkesek lesznek, mivel a meggyőződések magával ragadják az embereket.

Sőt még ennél is fontosabb a meggyőződéseket megélni. Másképp fogalmazva az legyél, akivé akarod, hogy ők váljanak. Jézus szavai is ezt fejezik ki a János evangéliumában: (Jn 17:19) „én őértük odaszentelem magam, hogy ők is megszentelődjenek az igazsággal”. Jézus megélte velünk kapcsolatos meggyőződését. Most pedig rajtunk a sor, hogy mi is megéljük a következő generáció előtt.

4. Segítsük különböző képességeik kifejlődésében!

A képességek az élet hogyanjai. A mai fiataloknak szüksége van arra, hogy segítsük őket abban, hogy kifejlődjön a tanulási készségük, és az élettapasztalatuk. Meg kell tanulniuk, mit hogyan kell csinálni, kezdve a szorzótáblától, az ágyazáson keresztül egészen addig, hogyan neveljék a gyerekeinket, és hogyan jöjjenek ki jól házastársukkal.

De sajna, a kemény munka még nem garantálja a sikert. Szeretjük úgy gondolni, hogy igen, de ez még sincs így. Sok embert ismerek, aki szorgalmasan dolgozik, mégsem sikeres. Miért? Mert nem önmagában a kemény munka hozza a sikert. „Ha kicsorbul a vas, és nem köszörülik ki, akkor több erőt kell kifejteni. A helyesen alkalmazott bölcsesség a hasznos.” (Préd 10:10)

A Biblia azt tanítja, hogy a képesség hozza a sikert.
Hogyan segíthetünk másokat képességeik fejlesztésében? Van erre három mód.

Először ismerjük meg lelki ajándékainkat, szívünket, képességeinket, egyéniségüket, tapasztalataikat. Így rakott Isten bennünket össze. Meg akarod változtatni egy fiatal sorsát? Segítsd neki megérteni, hogy miben jó.

A Péld 12:6-ban ez áll: „neveld a gyermeket a neki megfelelő módon”. Az eredeti héber szöveg azt jelenti: természetes hajlamaiban, ahogy ezt Isten is alkotta. Ha úgy próbálunk egy fiatalt képezni, ami természetes hajlamaival ellentétes, akkor a kudarc borítékolható.

Ha már segítettünk megértetni velük, miben jók, segítsük őket abban is, hogy ezt gyakorolják! Csak folyamatos ismétléssel lehet készségeket kifejleszteni, legyen ez a passzolás a fociban, vagy prédikálás; minél többet csináljuk, annál jobban kicsiszolódik.

Ezután ruházzunk rájuk felelősséget! Hagyjuk, hogy maguk boldoguljanak. Az emberek reagálnak a felelősségre. Ha a gyerekünket csecsemőként kezeljük, akkor életük végéig pelenkáznunk kell őket.

5. Segítsük, hogy kifejlődjön jellemük!

Ez a csúcspont. Isten azt mondja, hogy a jellemünket a mennybe is magunkkal visszük, ezért ez fontos.

A Bibliában az áll: „újuljatok meg lelketekben, és elmétekben, öltsétek fel az új embert, aki Isten tetszése szerint valóságos igazságban és szentségben teremtetett” (Ef. 23-24). Ez egyike annak az öt célnak, amelyet Isten meg akar az életünkben valósítani: nőjünk fel, és legyen krisztusi jellemünk.

Hogyan fejlődik ki a fiatalok jelleme? Sokféleképpen, hadd ismertessek most kettőt.

• Óvjuk magunkat a gonosz gondolatoktól – peregtessük le magunkról! A Péld 15:14 az mondja: „az értelmes szív tudásra törekszik, az ostobák szája pedig bolondságon rágódik”. A Biblia azt tanítja, hogy azért akarjuk a fiatalokat, gyermekeket megóvni a gonosztól, hogy megerősödjenek a jóra.
• Ne óvjuk őket a nehézségektől! A Céltudatos hívő élet című könyvem 25. fejezetében azt írtam, hogy kemény idők közepette erősödünk. Nem úgy fejlődik ki a jellemünk, hogy minden úgy megy, ahogy akarjuk. A kudarc nem hat ki mindörökre. Mindenki előtt van tanulnivaló. Segítsük elő, hogy a gyermekeink kudarcaikból tanuljanak.

Ezt az öt alapelvet fiatalok társaságában bármikor gyakorolhatjuk, legyen az a gyülekezetből egy gyerek vagy saját gyermekünk, netalán a szomszédé, aki egy idősebb felnőtt társaságára vágyik, vagy van talán olyasvalaki az életünkben, akinek épp ránk van szüksége, hogy tudást szerezzen, látókörét bővítse, meggyőződésre jusson, képességeit vagy jellemét fejlessze.

Sok tettünk már öt perc múlva mit sem számít, nem is beszélve arról, mennyi nyoma marad 5 vagy 500 év múlva. De, ha életet formálunk, tetteinknek mégis súlya, sőt örök következménye, nyoma lesz.

Rick Warren

Isten azt tanítja, hogy felelősek vagyunk azért, hogy továbbadjuk tudásunkat a nálunk fiatalabbaknak. Mindannyiunkat terhel ennek felelőssége, nemcsak szülőként, hanem Isten egyenként megbízott ezzel minket, sőt pásztorok esetében ez a feladat rendkívüli súllyal esik latba. Isten arra hívott el bennünket, hogy átadjuk az utánunk következő generációnak mindazt, amit nekünk megmutatott.

Mit is kell átadnunk? Tudást, látókört, meggyőződést, megszerzett képességeinket és jellemet.

Jézus kézzel fogható példát szolgáltatott mindegyikre tanítványai képzése során. A legutóbbi 27 évben a saddleback gyülekezetben erre az öt alapkőre építettünk. Amikor üzenet megosztására készülök, ezt az öt elvet figyelembe veszem. Nem kell lelkipásztornak lennünk ahhoz, hogy másokat segítsünk e területeken növekedni. Tanároknak, felügyelőknek, szülőknek, és akár gyülekezetbeli idősebb barátoknak ezen öt alapelvet át kell adniuk a fiatalabb generációnak.

1. Segítsük tudásukat gyarapítani!

A Péld 16:16-ban az áll: „mennyivel jobb bölcsességet szerezni, mint aranyat, és értelmet szerezni, mint színezüstöt”. Más szóval, jobb okosnak lenni, mint gazdagnak. Jobb a tudás mint a pénz.

Hogyan segítsük gyerekeinket vagy serdülőket tudásuk gyarapításában? Lehetőségek széles palettájáról válogathatunk. Elvihetjük őket magunkkal kirándulni, utazni. Vagy menjünk együtt könyvtárba. Ajánljuk figyelmükbe az általunk nagyra értékelt könyveket. Én egy több mint tízezer kötetes könyvtárat hagyok a gyermekeimre. Miért? Mert nekem szívügyem, hogy továbbörökítsem, ami számomra fontos.

Mindemellett a legfontosabb módja, ahogy a tudást a következő generációnak átadhatjuk, hogy ha a mi tudásszomjunkat látják. A tanulás ragályos. Akarnunk kell tanulni. Legyünk ebben példaképek. Vezetőként legyen ez második természetünk. Minden vezető egyben tanuló is. Én ezt már évek óta mondom munkatársaimnak.

Melyik tudás megszerzése a legfontosabb? Az istenismereté. A Biblia azt mondja a Péld 1:7-ben: „az Úrnak félelme az ismeret kezdete”. Természetesen emellett minden másnak az ismerete is fontos. Sőt tulajdonképpen Isten is pártolja, hogy az ismereteink és tudásunk a lehető legszélesebb körű legyen, de úgy, hogy Őt mindennél jobban ismerjük. Isten ismerete a legfontosabb ismeret, amit a következő generációnak átadhatunk, sőt mit több ez szolgálatunk egyik meghatározó része.

2. Segítsük látókörüket szélesíteni!

Mi a látókör? A látókör az jelenti, hogy az életet Isten szemszögéből nézzük. Természetünktől fogva nem így nézzük a dolgokat. Mi alapjáratban az életet saját szempontjaink szerint nézzük, és ez okozza az összes problémát.

A „szemszög” válaszol az élet „miért” kérdéseire, míg a tudás a „mi” kérdésekre. Minél inkább Isten szemszögéből nézzük az életet, annál inkább megvilágosodik előttünk, hogy miért történik ami történik.
Hogyan segíthetünk másokat abban, hogy jó szemszögből szemléljék a dolgokat?
•    Ismertessük meg velük a Bibliát! – Segítsünk abban, hogy bibliaolvasóvá váljanak, mert Isten szempontjai az Igében tárulnak elénk.
•    Mutassuk be őket bölcs embereknek! – Az életminőségüket az általuk választott kapcsolatok határozzák meg.

(folytatás következik)

Rick Warren

A legértékesebb ajándék, amit a gyülekezetünknek ajándékozhatunk az időnk. Ha valaki azzal fordul hozzám, hogy „lelkész úr, minden héten 4 órát a gyülekezeti munkával tudok tölteni”, akkor a legutolsó dolog, amit számára ajánlok, hogy vegyen részt valamilyen bizottságban.

A bizottságok megvitatnak és érvelnek, a szolgálatok tevékenykednek és cselekszenek. A testületek fenntartanak, a szolgálatok szolgálnak. A testületek beszélgetnek és latolgatnak, míg a szolgálatok segítenek és gondoskodnak. A csoportok kivesézik, míg a szolgálatok kielégítik a szükségleteket. Fordítsunk a lehető legkevesebb energiát a fenntartásra, hogy minél több időt szentelhessünk a szolgálatnak.

A fenntartás gyülekezeti munka: költségvetés, épületek és szervezeti ügyek. A szolgálat a gyülekezet munkája. Minél több embert vonunk be a fenntartásba, annál többet vonunk el a missziótól.

Saddleback gyülekezetben nincsenek bizottságok, viszont van 150 különböző, gyülekezeti tag alkotta missziós csoport. A gyülekezet alkalmazottai végzik a fenntartást, és a tagok által szervezett szolgálatoknak nagy örömére van, hogy az általuk önként feláldozott időt a tényleges misszióra fordíthatják.

A hatékony szervezet kialakítása érdekében jobb a szolgálati beosztásokat mellőzni, már csak az alábbi okokból is:

• Elkerülhető a személyes harc, és nem vonzzuk azokat, akiket csak a hatalom és csillogás érdekel.
• Az új szolgálatoknak jut elég idő, hogy maguktól kifejlődjenek, távol a rivaldafénytől.
• Az új tagoknak is inkább megnyílik a lehetőség, hogy gyorsabban bekapcsolódhassanak.
• Könnyebb embereket kivonni, ha kudarcot szenvednek a szolgálatban.
• A szolgálati pozíciók mellőzése révén nagyobb szabadsággal reagálhatunk a Szentlélek vezetésére is.

Egyszer egy nő keresett meg azzal, hogy szükség lenne imamisszióra. – Egyetértek – válaszoltam – Kezdheted. Kérdőleg nézett rám – De nem kell, hogy meghallgassanak, és jóváhagyják? Azt gondolta, hogy valamillyen jóváhagyási procedúrán kell átesnie. – Természetesen nem – mondtam – Csak hirdesd meg az alakuló megbeszélést a gyülekezeti hírlevélben, és fogj hozzá! Így is tett.

Nem kell szavazásra bocsátani azt, hogy valaki Krisztus testében használhatja-e Isten által neki adott ajándékokat. Remélem, hogy egyértelmű milyen radikális megközelítés ez.

Egy átlagos gyülekezetben a tagok végzik a fenntartást (adminisztrációt), és a lelkipásztorra hárul valamennyi szolgálat. Ezek után nem is csoda, ha a gyülekezet nem gyarapszik!

Rick Warren

Bár a gyülekezetvezetésnek nem előfeltétele a hébertudás, a biblitanulmányozásában biztosan hasznos. Ehhez ajánlanék két nagyon jó anyagot. Sajnos mindegyikhez kell némi angoltudás is.

Az Texas államban lévő egyetem készített oktatóanyagot, ami ingyenesen elérhető: Héber oktatócsomag

A másik pedig a BlueLetterBible honlap, ahol kommentárokkal, többféle angol, görög és héberfordításban is elérhető a Biblia.

Ha ismertek más jó anyagokat, kérem ajánljatok bátran!

Az ima sok mindent elárul elmondójáról. Például egy önző ima önző lelket sejtet. Aztán biztos volt olyan is, mikor úgy tűnt, ima helyett kívánságlistát hallottunk. Igen, ez is jó lenne, meg az is. Vannak olyan „elkápráztató” szép imák is, amit belül mégis arrogánsnak és fennhéjazónak érzünk.
A vezetők számára jó példa Nehémiás könyvének első fejezetében szereplő ima. Mit is tett Nehémiás? Amikor fülébe jutott Jeruzsálem balsorsának híre, négy hónapig imádkozott. Az első fejezetben foglalt ima nem csak egy pillanat hevében elmormolt ima volt. Ezért, ha igazán szeretnénk az imádkozásban fejlődni, érdemes magát Nehémiás könyvét, sőt még inkább ezt az imát mélyebben tanulmányozni.
Nehémiás könyvében négy titkot fedezhetünk fel arról, hogy Isten miért hallgat meg imát.

1.  Kérésünk alapja Isten lénye legyen

Annak tudatában imádkozzunk, hogy Isten meghallgat bennünket. „Nagyon várom, hogy Önmagad miatt válaszolj imámra. Hűséges, szerető, csodálatos Isten vagy! Istenem számodra az én problémám egyszerű.

Nehémiás ilyesvalamivel jött Isten elé: Istenem, szeretném, hogy ha Jeruzsálemben cselekednél valamit! Pontosabban az ötödik versben azt olvashatjuk: „Ó Uram, mennynek Istene, te nagy és félelmes Isten! Te hűségesen megtartod a szövetségedet azokkal, akik téged szeretnek, és parancsolataidat megtartják”. Nehémiás három dolgot állapított meg Istenről:

1. Nagy – ez Isten helyzete
2. Félelmes – hatalmát fejezi ki
3. Megtartja szövetségét – Isten elkötelezettsége

Nehémiás mindenekelőtt elismeri, kicsoda Isten. Ez tulajdonképpen dicséret, elismerni Isten isten voltát és nagyságát. Rögtön indulásnál a megfelelő nézőpontra helyezkedik. Ha szeretnénk, hogy Isten meghallgassa az imánkat, imádkozzunk így: „Istenem azt szeretném, hogy Önmagad miatt válaszolnál. Annyi dolgot, ígéretet adtál. Hű, szerető, kegyelmes Isten vagy!”  Mindezt a Bibliából tudjuk. Tehát imáinkban kéréseinket Isten isteni voltára építsük.

2.  Valljuk meg az életünkben jelenlévő bűnöket

Nehémiás azt követően, hogy imádságát Isten páratlanságának dicséretével, megvallotta bűneit. Így fejezi ezt ki: „vétkeztünk ellened”. Figyeljünk fel arra, hogy hányszor szólal meg egyes szám első és többes szám első személyben. „Vallást teszek Izrael fiainak vétkeiről. Vétkeztem és is és atyám háza népe is. Nagy gonoszságot követtünk el ellened, mert nem tartottuk meg parancsolataidat ...”Az ám, de nem Nehémiás hibájának következtében kerültek a zsidók fogságba! Még nem is élt ő ezen hetven évvel korábbi esemény időpontjában. Nehémiás feltételezhetőleg a fogság idején született. De önmagát is részesnek tekinti a nemzet bűnében. Fogalmazásából egyértelmű, önmagát is hibásnak tartja. 

Nehémiás tulajdonképpen nemcsak a maga, hanem a nemzet nevében is bűnt vall. Ugye milyen furcsa ez a mi füleinknek? Ma Amerikában nincs bennünk egy szemernyi közösségi tudat sem. Mindenki az önmaga életét éli. Arra tanítanak bennünket, hogy a magunk bűnét valljuk meg. Mikor vallottad meg legutóbb a nemzet bűneit? Netalán a családod, gyülekezeted vagy barátaid bűneit? A társadalom arra tanít bennünket, hogy csak magunkért vagyunk felelősek. Pedig ez nincs így! A testvérünk őrizője vagyunk. Mindegyikünk részes a körülöttünk zajló eseményekben, nem vonhatjuk azok alól ki magunkat.

A vezetők vállalják, a gyávák viszont másra kenik a felelősséget. Ha vezetők akarunk lenni, vállaljuk mások hibáit is, viszont osszuk meg a dicséretet. A gyávák mindig csak másokat hibáztatnak, és vádaskodnak. Kifogyhatatlanul sorolják a kifogásokat, hogy miért nem mentek a dolgok. Mindig más a hibás. A vezetők nem hátrálnak meg az elől, hogy önmagunk hibájával szembenézzenek.

3.  Ragaszkodjunk Isten ígéreteihez

Nehémiás így fogalmaz Istenhez intézett imájában: „Emlékezz vissza arra az ígéretre, amelyet kijelentettél szolgádnak, Mózesnek”. El tudjuk egy kicsit is képzelni, hogy Istent múltbeli kijelentéseire vagy ígéreteire emlékeztetjük. Isten te Mózesen keresztül figyelmeztettél minket hűtlenségünkre, hogy elveszíthetjük Izrael földjét. De azt is ígérted, hogy ha megbánjuk bűneinket, visszaadod földünket. A Bibliában sok helyen olvashatunk arról, hogy Isten emberei Istent kimondott, megígért akaratára emlékeztetik. Ezt látjuk Dávidnál, Mózesnél, sőt az összes prófétánál. „Isten, emlékezz ígéretedre ...” Aztán ezt el is mondják.

Emlékeztetni kell egyáltalán Istent? Nem.
Megfeledkezik ígéreteiről Isten? Nem.
De akkor miért emlékeztessük őt mégis?
Mert ezáltal tartjuk magunkban elevenen Isten ígéretét. Istennek örömöt okoz, ha ígéreteire emlékeztetjük.
A gyerekek elfelejtik, amit nekik megígérünk? Soha.

Ezért vigyáznunk is kell, hogy mit ígérünk. A Biblia tökéletlen apának ábrázol bennünket, és ha mi tökéletlen apák tudjuk, hogy teljesítenünk kell gyermekeink felé tett ígéreteinket, mennyivel inkább ne akarná a tökéletes mennyei Atya Igéjében tett ígéreteit megtartani.

4.  Konkrétan kérjünk

Ha konkrét választ szeretnénk, fogalmazzunk meg konkrét kéréseket. Ha általános kéréseink vannak, honnan tudjuk, hogy meghallgattattak-e?
Nehémiás nem átalkodott sikerért imádkozni. Sőt bátran imádkozott. Kérted már, hogy „Isten add, hogy sikerüljenek a dolgaim!” Ha nem, miért? Mi van, ha ezt nem kéred? Elbuksz? Nem helytelen sikerért imádkozni, ha amit teszünk végső soron Isten dicsőségét szolgálja. Imádkozzunk bátor szívvel! Kérjük Istent, adjon dicsőségéért sikert az életünkben! Ezt tette Nehémiás is. Ez egy hathatós ima. Adj sikert! Ha nem tudjuk kérni, hogy tevékenységünk sikerrel menjen, akkor inkább foglalkozzunk mással! Isten nem akarja, hogy csak az időnket vesztegessük.

írta: Rick Warren

Rick Warren

5. Őrizzük meg gondolatainkat!

A Biblia egyértelműen tanít erről. A bűnt megelőző csata mindig gondolatainkban kezdődik. Kivétel nélkül. Ha gondolatainkban elvesztjük a csatát, akkor igaziból is. A Jakab 1:14-15-ben ez áll: „mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig halált nemz”.

Pár más olyan vers, amely arról szól, hogy őrizzük meg gondolatainkat:

• Te pedig légy józan mindenben. (2. Tim. 4:5)
• Ezért tehát elméteket felkészítve, legyetek józanok. (1. Pét. 1:13)
• Foglyul ejtünk minden gondolatot a Krisztus iránti engedelmességre. (2 Kor. 10:5)
• Öltsétek magatokra az Új Jézus Krisztust; a testet pedig ne úgy gondozzátok, hogy bűnös kívánságok ébredjenek benne. (Róm 13:14)

Más szóval ne „fantáziáljunk”. Gondolatot vetünk, tettet aratunk.

A Mt 5:28-ban Jézus ezt mondja: „Én pedig azt mondom nektek: aki kívánsággal tekint egy asszonyra, már paráznaságot követett el vele szívében”. Tudományos kutatások kimutatták, hogy az agyunk számára mindegy, ha egy gondolat megfogan az agyunkban vagy ha a gondolat valóságban is megtörténik velünk. Ugyanazzal a mentális hatással jár. Az idegrendszer szempontjából nem jelent semmilyen különbséget.

Pál arra figyelmeztet bennünket, hogy „vegyétek fel az üdvösség sisakját is” (Ef 6:17). Ez védi meg az agyunkat. Vagyis azt mondja, hogy vigyázzunk azzal, mire gondolunk, mire nézünk. Jób is kifejezi ezt „szövetséget kötöttem a szememmel, hogy ne tekintsek a szüzekre” (Jb. 31:1). Dávid ezt írja: „nem vetem tekintetem haszontalan dolgokra” (Zsolt 101:3).

Róma 16:19: „De akarom, ha bölcsek legyetek a jóban, és ártatlanok a rosszban”. Ez a kulcsvers. Mondják néha azt, hogy tudnunk kell, mit gondol erről a másik oldal. Bolondság! Ez nincs így! Ugyanúgy van, ahogy az amerikai pénzügyminisztérium tanítja azt, hogyan kell a hamispénzt felismerni. Nem hamis pénzt adnak a tanulók elébe, hanem valódi bankjegyeket nézetnek és vizsgáltatnak velük. Így, amikor hamisítvány bukkan fel, rögtön ki tudják szúrni.

6.  Rendszeresen emlékeztessük magunkat az erkölcsi bukás romboló következményeire

Üljünk le és nézzük Jimmy Swaggart  vallomását. Drámai a történet, valószínűleg a legdrámaibb prédikáció, amit valaha hallottunk. Láthatjuk, hogyan rombolt szét a bűn egy gyülekezetet.

Mit tegyünk? Minimalizáljuk a bűn gyönyörét, és maximalizáljuk a következményeit. A Zsid 11:25 megemlíti a bűn ideig-óráig való gyönyörűségét. Efelől nincs is kétség. A bűn jólesik. Senki sem követne el bűnt, ha nem esne jól. Nem is kísértene, ha nem járna együtt valami kellemessel. Isten is elismeri, hogy a bűnben gyönyörűség rejlik, de csak ideig-óráig. A derűre jön a ború.

Hogyan üt vissza a bűn? A Jk 1:15-ben ezt olvassuk: „Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz”. Jó ötletnek bizonyulhat a következményeket összeszedni, és gyakran magunknak felolvasni. A Leadership magazinban Randy Alcorn felsorolja az erkölcsi kicsapongás következményeit. Így fogalmaz: „amikor úgy érzem, hogy úrrá akar rajtam lenni egy szexuális kísértés, sokat segít, ha végiggondolom, hogy a tettemnek milyen következményei lennének: megszomorítom Istent, aki megváltott; sárba taposom szent nevét; egy napon Jézusnak, az igaz barátomnak a szemébe kell néznem, és számot kell adnom tettemről; azon személyek lábnyomát követem, akiknek erkölcstelensége szolgálatukat hiteltelenné tette, és megborzongtam tetteiktől; elveszítem feleségem tiszteletét, és bizalmát; lányaimat megbántom; önbecsülésemet elvesztem, gyermekeim előtt nem leszek példa és nem hiteles; szégyent hozok családomra; olyam emlékeim lesznek, amely megrontja a feleségemmel töltött bensőséges pillanatokat; elvesztegetem a több éves missziós kiképzést; aláásom közösség más hívői által tanúsított hűséges példát, és az általuk végzett kemény munkát és még sok más mindent”.

7. Tegyük meg a kellő óvintézkedéseket a magunk védelme érdekében !

Mivel annyira romboló tud lenni az erkölcsi félrelépés, emiatt védjük magunkat nagyon elővigyázatosan. Az Efézusi levél arra figyelmeztet bennünket, hogy bármiféle tisztátalanság még szóba se kerüljön közöttetek. A Mt 26:41-ben Jézus ezt mondja: „Virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek, mert jóllehet a lélek kész, de a test erőtelen”. Érdekes, nem azt mondja, hogy virrasszatok és imádkozzatok, és nem estek bűnbe, hanem azt, hogy virrasszatok és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek.

Azt mondja, hogy ne is keveredjünk olyan helyzetbe, ahol kísértésbe jövünk. Itt nem az a kérdés, hogy megállunk vagy nem, hanem az, hogy ha nem akarjuk, hogy a méhek megcsípjenek, akkor nem menjünk a közelükbe.

Soha ne sodródjunk olyan helyzetbe, ahol kísértés ér bennünket. Az 1. Pét 5:8-ban ez áll: „legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el”. Járjunk el elővigyázatosan!

A fentiek fényében hadd figyelmeztesselek, hogy a legtöbb szexuális kísértés a szolgálatban azoktól az emberektől jön, akiket őszintén kedvelsz. Azoktól az emberektől, akiket szeretsz, akik sokat jelentenek neked. Nem egy vastagon kimeszelt külvárosi örömlánytól, hanem az általunk igazán kedvelt emberektől.

A lényeg a Jakab 1:12-ben olvasható: „Boldog ember az, aki a kísértés idején kitart, mert miután kiállta a próbát, elnyeri az élet koronáját, amelyet az Úr megígért az őt szeretőknek”.

Amikor a mennybe kerülök, én is szeretném a koronák egyikét. Én is szeretném, ha az Úr szemébe tudnék nézni, és azt mondani: „Uram, tudod, hogy a szolgálatom évei alatt mindvégig tisztán megtartottam maga, és a tisztátalanságnak még csak a csírája sem volt jelent az életemben”.

Rick Warren

Tisztesség a vezetés alapja. Csak akkor tudunk embereket vezetni, ha bíznak bennünk. Ha elveszítjük bizalmunkat, akkor kudarcra vagyunk ítélve. Ezért van az, hogy a vezetés jogát ki kell érdemelni, méghozzá úgy, hogy megbízhatónak bizonyulunk. Véleményem szerint a legrombolóbb bűn, amit egy vezető elkövethet, visszaélni az általunk vezetett emberek bizalmával.

Mivel a Sátán állandóan támad, pár bibliai módszert szeretnék megosztani, hogyan tudjuk erkölcsi tisztességünket a szolgálat során megőrizni. A 2. Kor 1:12-ben Pál így fogalmaz: „mert ez a mi dicsekvésünk, amelyről lelkiismeretünk bizonyságot tesz, hogy az Isten szentségével és tisztaságával, nem emberi bölcsességgel jártunk a világban, kiváltképpen közöttetek.” Azért áll ez a vers közel a szívemhez, mert Pál tulajdonképpen azt fejezi ki, hogy „tiszta lelkiismerettel szolgáltam. Senki nem mutogathat rám ujjal. Tiszta lelkiismeretünk tanúsítja, hogy tisztességesen viselkedtünk”. A vezetőknek ez az ismertetőjele.

A Titusz 1:6-ban az áll, hogy a vezetők legyenek feddhetetlenek. Ez a vers is a tisztességről szól, amely a vezetők legfontosabb jellemzője. Az Ef. 5:3 arra figyelmeztet bennünket, hogy „paráznaság, bármiféle tisztátalanság vagy nyerészkedés még szóba se kerüljön közöttetek, ahogyan ez szentekhez méltó.”

Szolgálóként hogyan őrizhetjük meg a tisztességünket? Javasolni tudok e célból egy-két dolgot.

1. Soha ne gondoljuk úgy, hogy rajtunk nem fog a kísértés!

Ne ámítsuk magunkat! Halljuk néha, hogy „velem ez nem történhet meg”. Ez marhaság!  Soha ne tévesszük szem elől, hogy mindannyian milyen esendőek vagyunk! Ez ellen a legjobb védekezés az alázatos hozzáállás, ami azt fejezi ki, hogy „én is emberből vagyok”. Vigyáznunk kell, figyelmeztet erre az 1. Kor 10:12 is: „aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék!” Senki sem sebezhetetlen, egyikünk sem immunis a kísértéssel szemben. A Példabeszédek 16:18-ban ezt olvashatjuk: „az összeomlást a bűn előzi meg, a bukást pedig a felfuvalkodottság”. Azon a reggelen, amikor nyugtázom magamban, hogy én ezen a problémán túljutottam, az a reggel, amikor kísérthetővé váltunk.

Olyan ez, mint az az ember, aki olyan szilárdan hiszi, hogy sosem fogják kirabolni, hogy ezért aztán nem zárja kulcsra az ajtaját, ablakait nem csukja be, és pénzét mindenfele előhagyja. Kit fognak kirabolni? Éppen azt, aki ennek az ellenkezőjéről meg van győződve. Jeremiás 17:9-ben ez áll: „csalárd a szív mindennél, javíthatatlan; ki tudná kiismerni?” Vagyis mindenkiben ott rejlik a büszkeség.

A szívem csalárd. Ez Isten véleménye az én, sőt a te szívedről is. Nem tudjuk előre megmondani, hogy a megfelelő körülmények és eseménysorozat hatására mit tennénk. Legyen bennünk egy szent félelem, nehogy azt gondoljuk, hogy bizonyos területeken már nem fog rajtunk a kísértés.

2. Szenteljünk nagy figyelmet a lelki hőfokunknak!

Minden nap tudatosítsuk magunkban, hogy milyen fokú elkötelezettség van bennünk. A Példabeszédek 4:20-ban az áll, hogy „minden féltett dolognál jobban őrizd meg a szívedet, mert abból indul ki minden élet”. Mindenekelőtt való kötelességünk arról gondoskodni, hogy minden nap Isten útján járjunk.

Tapasztalom szerint bármilyen kísértésben folyamatosan emlékeztetnem kell magam arra, hogy Isten mindenható és mindenhol jelen van. Isten látja életem minden részletét és mindig velem van. Az ördög azt suttogja a fülünkbe: „soha senki nem fogja tudni”, és ez a gondolat ott rejtőzik minden kísértésben. Ha Isten mindig velem van és lát mindent, akkor ez kell, hogy sarkalljon arra, hogy magamat jelenlétére emlékeztessem. Az 1. Kor 9:27-ben Pál így fogalmaz: „hanem megsanyargatom és szolgává teszem a testemet, hogy amíg másoknak prédikálok, magam ne legyek alkalmatlanná a küzdelemre”.

Ez a vers félelmet kelt bennem, nehogy, amikor másoknak prédikálok, magam közben alkalmatlanná váljak, és nem üssem meg a kívánt szintet. A vezető tisztessége kulcsfontosságú.

3. Ha házasok vagyunk, ápoljuk házasságunkat!

Az erkölcsi tisztességhez a kulcs a boldog családi élet. Ha házasok vagyunk, fontos arról gondoskodni, hogy házasságunk előre menjen. Mint a régi mondás: „a szomszéd fűje nem zöldebb, az én füvem sem zöldebb. A fű ott zöld, ahol öntözik”. Tehát figyeljünk oda arra, hogy a házasságunkat ápoljuk.

Az Énekek Énekében (1:6) olvashatjuk azt, hogy „a szőlőnek őrizőjévé tettek engem, [de] a magam szőlőjét nem őriztem”. Ezen múlik. A szolgálatban fennáll annak a veszélye, hogy annyi időt fordítunk mások házasságának rendbetételére, hogy a magunkét elhanyagoljuk. Én magam a saját családomban ezért keményen dolgozom. Kay és én együtt olvasunk könyveket, és hallgatunk kazettákat. Együtt veszünk részt tanfolyamokon.  Ha házasok vagyunk és szolgálunk, fontos, hogy ne külön, hanem közös életet éljünk.

4. Vezessük le érzelmi és szexuális energiánkat egészségesen!

A Sátán szeret a felgyülemlett érzelmekkel eljátszani. Beszélgettem már olyan emberekkel, akik nem tudták érzelmeiket egészségesen kifejezni vagy energiáikat egészségesen levezetni. Kiégettségük miatt sokszor igen elterjedt köztük az erkölcstelen viselkedés. A Róma 12:21-ben ezt mondja a Biblia: „ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat jóval!” Ez a helyettesítés elve. A kiegyensúlyozott életvitel érdekében fejezzük ki, vezessük le érzelmeinket és energiáinkat.

(folytatjuk)