Vezetőktől nem áll messze a perfekcionizmus. Vannak, akik már felkiáltottak: „Segítség perfekcionista vagyok!” és vannak, akik még mindig görcsösen tökéletesek akarnak lenni és mindent tökéletesen csinálni. A valóság azonban sokszor nagyon messze van a tökéletességtől, mert a kapcsolatainkban, a megjelenésünkben, a teljesítményünkbe hibák csúsznak, vagy csak egyszerűen „nem tökéletes” a kivitelezés.

A vezetőjétől mindenki a legjobbat várja el! Sőt, a vezető is a legjobbat várja magától, így könnyen érezheti minden olyan alkalommal, amikor nem sikerül a legjobbat adni, hogy kudarcot vallott. Isten azonban nem úgy tekint rád, mind egy csődtömegre, hanem tanulóként lát. Tudsz e te is így tekinteni magadra? Tanulóként nyilván igyekszel a legjobbat adni, de előfordul, hogy nem sikerül. Ne felejtsd el: jobb úgy elbukni, hogy a legjobbat próbáltad tenni, mint a legjobbnak lenni a semmittevésben!

Jó vezetőnek lenni azt jelenti, hogy a nehézségekből, a kudarcokból tanulsz, fejlődsz: „A siker bukások sorozata, a lelkesedés elvesztése nélkül.” mondja Abraham Lincoln. A legjobb tanulók megtartják a lelkesedést, sőt ha elbuknak előjön a bennük rejlő „csak azért is felállok” magatartás. Kitartanak, keresik a megoldást!

A tanuló vezetőt szerintem az alábbi idézet írja le a legjobban:

Minden hegy, amit megmásztam
Minden kő, amely felhorzsolta lábam
minden vércsepp, izzadság és küszködés
minden vakító vihar és égő tűz
hálaéneket ébreszt a szívemben
mert erőssé tett engem.”

James Casey: Megmászni a meredeket)

A tanulás, a viselkedés tartós megváltoztatását jelenti. Képessé tesz megszabadulni a régi beidegződésektől, amelyek ma már haszontalanok. Új látásmód elsajátítására, új jártasságok és készségek megszerzésére tesz képessé. A tanuló vezető kész változni és változtatni! Sok ilyen vezetőre van szükség ma az egyházban!

Amikor valakiből vezető lesz, nem feltétlenül megy végig ezeken a lépcsőkön, de bizonyára vannak akik magukra ismernek. Akik pedig nem régen lettek vezetők, biztos tanulhatnak ebből. A kérdés az, hogy a tanácshoz való hozzáállás mennyire tükrözi jól a fejlődést?

• Nem akarok tanácsot kérni 

Vezetőként nagyobb lehetőséghez jutva könnyen jön a kísértés: "Na majd én megmutatom!". Felmerül a gondolat, hogy végre egy hozzáértő ember került a "pozícióba" és könnyen gondolhatjuk, hogy elődeink kevésbé voltak kompetensek mint mi. Nagyon kijózanítóan hatnak az első nehézségek. Ilyenkor rájön az ember, hogy bizony jól jön egy-egy tanács.

• Nem ellenzem ha valaki tanácsot ad

Amikor valaki megosztja a látását, véleményét, ötletét, már nem kapásból vetem el, hanem egy-egy gondolat áttöri a magabiztosság páncélját. Nem ellenzed már, ha valaki tanácsot ad. Sőt a következő lépés az első jó tanács után egy új szintre léptet.

• Örömmel veszem a tanácsot

Amikor rájössz, hogy nem vagy mindentudó és másnak is vannak jó meglátásai elkezdünk másként tekinteni a bölcs tanácsokra. Egy-egy jó tanács pedig fokozza azt az érzést, hogy nem vagy egyedül a problémával és a megoldás keresésével. A tanács már nem nyűg, nem "beleszólás a dolgaimba" hanem egy előremozdító segítség.

• Aktívan keresem a tanácsot

Egy másik szint, amikor aktívan keressük a tanácsot. Tudom, hogy nem csak engem érdekel vagy éppen szeretném, ha mások is gondolkodnának a megoldáson és már keressük, hogy kit tudnánk bevonni a megoldásba. 

• Gyakran követem a tanácsot

Vezetőként nem csak a tanács kikérése, meghallgatása hasznos, hanem éppen a megvalósítás iránt elkötelezettség is. Nem a gyengeség jele, hogy mások ötletét is valóra váltjuk. Valahol ott van ebben a másik gondolatainak, ötleteinek elismerése is és a növekedésből fakadó bölcsesség: érdemes hallgatni másokra is.

Mindannyian ültünk már gyülekezeti vezetői megbeszéléseken, ahol valamit terveznünk kellett volna. Hosszan beszélgettünk, sok minden szóba jött, aztán mégis elégedetlenül, hiányérzettel álltunk fel az asztal mellől, mert úgy éreztük valami kimaradt, illetve sok minden még mindig nem világos. Sőt mi több, valahogy azt éreztük túl hamar elmerültünk a részletekben, és a lényeg, mintha kimaradt volna. Lehetne tervszerűbben tervezni?

David Allen: Intézzünk el mindent című könyvében nagyon egyszerű és jól használható mintát és lépéssorozatot ad, természetes tervezés címszóval. Tervezhetünk a segítségével eseményeket, programokat, akár nagyobb feladatokat, projekteket. Az alábbi öt lépés segít abban, hogy ne merüljünk el a részletekben túl korán, ugyanakkor minél több jó ötlet előkerüljön, és aztán a végcél meg is valósuljon.

1. 1. Célok és elvek meghatározása: Mielőtt a részletekbe merülnénk fontos tisztáznunk a miértet? Miért tesszük azt, amire készülünk? Mi a célja? Milyen elvekből nem szabad engednünk a megvalósítás során?
   2. Eredmény elképzelése: Még mindig a konkrét teendők előtt vagyunk, és fontos még megfogalmaznunk, mit szeretnénk elérni. Mikor fogjuk tudni azt mondani, sikerrel jártunk?
   3. Ötletbörze: Gyűjtsünk össze minél több ötletet. Ebben a fázisban ne válogassunk az ötletek, javaslatok megvalósíthatósága, vagy egyéb nehézségei alapján. Ne is minősítsük vagy osztályozzuk őket.
   4. Rendszerezés: El kell döntenünk ezek közül mik megvalósíthatóak, illetve rendszereznünk kell az ötleteket, összefüggéseik alapján.
   5. Konkrét következő lépések: Nem szabad úgy felállni az asztaltól, hogy ne tisztáztuk volna a konkrét következő feladatokat, illetve azok felelősét és határidejét.

Ne feledd: Példabeszédek 20,18: "Tanácsadás erősíti meg a terveket, és irányítás kell a hadviseléshez."

A gyülekezet életét tervezni, jövőjén gondolkozni, vannak akik számára "pogány" tevékenység. Úgy gondolkodnak, az ige, miszerint majd a kellő időben megadja a Szentlélek mit mondjunk, a gyülekezetek vezetésére is igaz. Mások ezzel látják igazolni semmittevésüket, vagy céltalan sodródásukat - tegyük azt, amit tegnap is tettünk, abból nem lehet baj. Pedig a tervezés, nagy szavakkal stratégiaalkotás folyamatának egyik legfontosabb előnye, pontosan az a tény, hogy tervet készítünk. Miért?

Henry Mintzberg írja le az alábbi történetet Stratégiai Szafari című könyvében: "Karl Weick egyik kedvenc történetében az Alpokban hadgyakorlatozik egy magyar katonai egység, és két napra eltűnik a hóviharban. A harmadik nap aztán mégis előkerülnek a katonák, és így magyarázzák a történteket. „Hát igen, beláttuk, hogy reménytelenül eltévedtünk, és vártuk a halált. S akkor valamelyikünk talált egy térképet a zsebében. Ettől kicsit megnyugodtunk. Tábort ütöttünk, átvészeltük a hóvihart, és a térkép segítségével meghatároztuk a helyzetünket. S most itt vagyunk.” Az egységet kivezénylő hadnagy elkérte, és alaposan szemügyre vette azt a csodálatos térképet. Döbbenten fedezte föl, hogy nem is az Alpok, hanem a Pireneusok térképe volt.

A történet tanulsága világos: ha az ember eltéved, minden térkép a segítségére lehet! Másszóval a helytelen tudati megjelenítés még mindig jobb, mint a megjelenítés teljes hiánya, már csak azért is, mert bátorítást meríthetünk belőle, és ezzel cselekvésre ösztönöz."

Homályosan emlékszem ma már csak a TV-ben látott jelenetre, amikor a humorista magát turistának kiadva, divatlapból kivágott szabásmintát adott járókelők kezébe, hogy segítsenek neki a tájékozódásban. És megdöbbentő módon segítettek...

Ha kellő alázattal állunk hozzá, bevallhatjuk, sokszor mi magunk sem tudunk jobb térképeket, stratégiát alkotni. Mégis miközben ezt megtesszük, ahogy az idézet Weick írja, bátorítást meríthetünk belőle és egyben cselekvésre is ösztönöz.

Az Ericsson ConsumerLab kutatása azonosította 2014 és az azt követő időszak legfontosabb fogyasztói trendjeit. Ezek közül van néhány, amely érdekes lehet a gyülekezet és a gyülekezet vezetői számára. Röviden kiemelek 7-et a 10-ből és egy-két gondolatot írok, ami ezeket olvasva megfogalmazódott bennem. Miért pont ezeket emeltem ki? Mert valószínűleg vagy már érezzük a hatását a gyülekezetben vagy hamarosan fogjuk.

1, Az applikációk megváltoztatják a társadalmat. Az emberek mindenhez applikációkat használnak és ehhez mérten gyorsan változik az okostelefon használat is. Gyülekezetekben tapasztalható, hogy egyre többen olvassák a Bibliát valamilyen applikáció segítségével. Ez lehetőség is, hogy bizonyos tartalmakat célba juttassunk. 

2, A testünk lesz az új jelszavunk. A különféle weboldalakon egyre hosszabb jelszavakat követelnek meg, amelyeket szinte lehetetlen megjegyezni. Éppen ezért egyre nagyobb a biometriai alternatívák iránti érdeklődés. A felmérés azt találta, hogy az okostelefon-használók 52 %-a inkább az ujjlenyomatát szeretné használni a jelszavak helyett, és 48 %-ukat érdekelné a képernyő zárolásának feloldásához használt retinafelismerés. Ha ezt tovább gondolom, hová jutok...

3, A számszerűsített "én". Különféle alkalmazások segítségével egyre több adatot rögzítünk magunkról a vérnyomáson át, a lépésszámláson keresztül, az alvás időig. (Az okostelefon-használók 56 % szeretné nyomon követni a vérnyomását és pulzusát egy gyűrű használatával.) Ez is jelzi mennyire fontos lett a mai ember számára önmaga. 

4, Alapvető elvárás lett az internet mindenhol. Kérdés, hogy a gyülekezeteknek erre hogyan kell reagálnia? 

5, Az okostelefon csökkenti a digitális szakadékot. A kutatás szerint sokak számára ez az eszköz lesz az internet elérés elsődleges eszköze. Vagyis egyre többen fognak tudni kapcsolódni az internetre, de egyre többen fogják ezt megtenni a telefonjuk segítségével. Ennek a gyülekezet különféle web felületei szempontjából van jelentősége. 

6, Video-megtekintés "vezényszóra". A válaszadók 38 %-a hetente többször is megtekint olyan videó-klipeket, amelyeket a barátaik javasoltak.  Vagyis barátaink befolyása abban, hogy mit nézünk, igen jelentős. Ebben is érdemes meglátni a lehetőséget. Lehet ajánlani keresztyén tartalmakat is!

7,Lejátszás, szüneteltetés, folytatás – valahol máshol. Mivel az összes igénybevett adatfolyam TV- és videóidő 19%-át telefonokon és tableteken veszik igénybe a fogyasztók egyre inkább úgy váltogatják a TV-nézési helyeket, hogy az megfeleljen a mindennapi életüknek.  

Nekem már az első e-könyv is tetszett Cserenyák Tamástól. Meg is osztottam mindenkivel a linket, ahol le lehetett tölteni. Most "A vezetés a nyúlon és az alapokon túl" c. könyv is megnyert magának. Velős és tartalmas e-könyvet sikerült összegyúrni olyan alapelvekből, amelyeket minden vezetőnek tudnia kell! A szolgáló vezetéstől, a motiváción át, az innovációig van mondanivalója. 

Nekem tetszik ez a stílus: egyszerű és közvetlen. A példák amelyeket hoz, jól érthetővé teszik a mondanivalót. Tetszik a koncepció is amelyre a könyv épül. A hitelesség kérdése központi helyre került, és gondolom mindannyian egyet értünk azzal a mondattal is, hogy:  "szolgáló hatalma a meggyőzésben és a példamutatásban rejlik." Akkor is a szívemből beszél, amikor ezt írja:"A szervezeti transzformáció a vezetői csapat tagjainak személyes változásával kezdődik."

A hivatkozott könyvek egy jelentős részét olvastam már, de még így is élmény volt elolvasni ezt a biztos sikerre számító könyvet.

Itt tudod letölteni A vezetés a nyúlon és az alapokon túl című könyvet!

Az alapokkal foglalkozó könyvet pedig innen.

Feltétlenül javaslom ezt a könyvet! Lehet, hogy az alkalmazás a nehezebb!

Ha egyszer lesz lehetőségünk, meghívom egy interjúra!