Gyülekezetvezetés

Ha azt gondolod vezető vagy, és magad mögé nézve nem látsz senkit, csak sétára indultál.

Új énekeskönyv: Dícsérem neved 5.

2011. december 02. 09:24 - Kereso75

Jó hír, hogy megjelent ennek az elég széles körben használt énekeskönyv sorozatnak a legújabb, 5. része a Fiatalok Krisztusért gondozásában. Már régóta vártuk!

"A "Dicsérem Neved" énekeskönyvek egyenként kb. kettőszázhúsz éneket tartalmaznak kottával és akkordokkal. Igyekszünk minél sokszínűbben összeválogatni azokat a dicsőítő énekeket, amelyeket szívesen énekelnek az ifjúságok, de akár a gyülekezetek is."

Megrendelni náluk tudjátok kedvezményes áron!

Szólj hozzá!
Címkék: ének

Értjük a Bibliát?

2011. október 31. 09:41 - Kereso75

Fiatal prédikátor imája a Biblia megértésével kapcsolatban: "Istenem, kérlek hadd legyek eredeti, vagy legyek semmi." És Isten megadta mindkét kérését. (dr. Simon József illusztrációja, Rendszeres Teológia, TCM Institute)

Mi a tanulság? Ha egy bibliai szakaszt olvasva, olyan magyarázatra jutsz, amire még senki sem gondolt az egyháztörténelemben, akkor biztos lehetsz benne, hogy tévedsz.

Szólj hozzá!

57 vezetési tanács egy veterántól

2011. szeptember 17. 11:55 - Csabosz

A képen látható lelkipásztor, Dr. Joe McKeever megosztotta tapasztalatait a churchleaders.com oldalán 57 pontban (mindegyikhez tartozik egy bővebb leírás). Angolul tudók számára jó forrás lehet ahhoz, hogy újragondolják, megalapozzák a vezetéssel kapcsolatos gondolataikat.

Jó tanulni az idősektől, akik készek megosztani tapasztalataikat a fiatalabbakkal.

A cikk itt érhető el.

1 komment

Élet a gyülekezetben (könyvajánló)

2011. szeptember 09. 17:45 - Csabosz

Figyelmébe ajánljuk a blog olvasóinak a Luther kiadó új kiadványát, aminek Szabó Lajos evangélikus szerző a szerkesztője.

A könyv fülszövege így ajánlja a művet:

E gyülekezetépítési kézikönyv arra törekszik, hogy többféle impulzust adjon, tágítsa a képet, árnyalja a gondolkodásmódot, és megújulni kész lelkületet alakítson ki azokban, akik tanulni szeretnék ezt a gyakorlati teológiai diszciplínát, akik hivatásként vagy érdeklődő gyülekezeti tagként informálódni szeretnének ebben a rendkívül aktuális témában. Jó ezt a területet tanulmányozni teológushallgatóknak, lelkészeknek, presbitereknek és gyülekezeti tagoknak egyaránt. Akkor lesz élet a gyülekezetben, ha lelkészek és munkatársaik, a nagyon aktív belső maghoz tartozó gyülekezeti tagok és a kicsit távolabb álló érdeklődők egyaránt kezdeményezőbbé válnak napjaink gyülekezeti életének megújulásában. Sohasem szabad szemünk elől téveszteni azt, hogy első renden nem emberi teljesítmény egy gyülekezeti közösség sikere és létszámbeli növekedése vagy a benne folyó minőségi szolgálat. Isten Szentlelkének ajándéka ez elsősorban. Akkor élünk helyesen ezzel az ajándékkal, ha tanulással, odafigyeléssel és lelkes kezdeményezőkészséggel készülünk az elfogadására.
A gyülekezet összetételének legalapvetőbb meghatározója minden időben a sokszínűség. Nem mindegy, hogyan viszonyulunk ehhez. Akkor van élet a gyülekezetben, ha benne ez a sokszínűség megélhető valóság. Dietrich Bonhoeffer így ír erről: „Nagyon fontos, hogy a keresztyén közösség minden egyes tagja nélkülözhetetlen láncszeme legyen a közösségnek. Egy lánc csak akkor nem szakad el, ha a legkisebb szeme is megkapaszkodik a többiben… A gyöngék félreállítása a közösség halála.”
Erre a magatartásra akkor lesz képes a ma élő gyülekezet, ha egyre kevésbé van elfoglalva önmagával, és egyre nyitottabb és figyelmesebb a körülötte élők életére és küzdelmeire. Csak a megszólító erővel rendelkező közösség képes növekedésre és fejlődésre. Ehhez pedig nem elég egy-két ünnepi óra önmagában. A gyülekezeti élet ünnepi óráit is a hétköznapi tevékenység alapozza meg.

A könyv megrendelhető a kiadó honlapján 1780 forintos áron.

Szólj hozzá!

Igék és gondolatok a gyülekezetvezetésről

2011. szeptember 03. 18:40 - Csabosz

Átgondolásra ajánljuk infaustus friss írását, amely a gyülekezet vezetésével kapcsolatos legfőbb igéket hozza elénk, néhány gondolattal kiegészítve.

A gyülekezet vezetésével kapcsolatban néhány írásszövegen elgondolkodtam…

“Igaz beszéd ez: ha valaki püspökségre törekszik, jó munkát kíván” (1Tim 3:1, MBT). A gyülekezet vezetése valójában egy munka, nem pedig tisztség vagy rang. Aki anélkül parancsolgat egy gyülekezetben, hogy a munkából kivenné a részét, az valójában nem vezető a szó bibliai értelmében, hanem zsarnok.

Szólj hozzá!

Álhívők a gyülekezetekben. Mire jó a konkoly?

2011. augusztus 12. 06:54 - Kereso75

A konkoly - a nem igazi hívő - nagyon hasonlít a búzához - igazi hívő -, és sajnos ott van az egyházban, ott van a gyülekezetekben. Nem elkerülhető, ezt Jézus maga "ígérte" meg (Máté 13:24-30). Nincsenek szuper szent gyülekezetek. De mi is a konkoly, mint növény?

"A konkoly vagy vetési konkoly (Agrostemma githago) a szegfűfélék családjába tartozó, 50–70 cm magas, eredetileg a Földközi-tenger nyugati vidékéről származó, de világszerte elterjedt vetési gyomnövény. A kenyérgabonával keveredve komoly veszélyforrást jelentettek, mivel a sütés-főzés során a méreganyagok nem bomlottak le – 3-5 grammnyi lisztje már nyálkahártya-irritációt, fejfájást, görcsöket, keringési zavart, súlyosabb esetben fulladásos halált okozhat." (Wikipédia: konkoly szócikk)

Elég veszélyesnek látszik. Jézus mégis azt mondja, ne próbáld kiválogatni a búza közül, mert véletlenül a búzát is kitépnéd vele együtt. Nincs mit tenni.

De van-e valamilyen jó hatása?

Egy nagyon érdekes válasz ebből a cikkből, ami miatt az egész gondolat megszületett: "Emellett megemlítendő, hogy a vetési konkolynak pozitív allelopatikus hatása van a búzára nézve: konkoly jelenlétében a búza 20-50%-kal is nagyobbra nő."

Elképesztő, de a búza jobban növekedik konkoly jelenlétében... Ne panaszkodj a gyülekezeted számodra jelenleg konkolynak látszó tagjai miatt, inkább növekedj!

Szólj hozzá!

Az elveszett generáció

2011. augusztus 08. 09:30 - Kereso75

Napjainkban a posztolás nagy divattá vált. És bár a „poszt” szó hallatán az Internet-generáció mindjárt a Facebook-ra vagy egy blogra gondol, itt mégsem erre az összefüggésre gondolok.  David S. Dockery mondja:  „Felvirradt az új nap. Megérkezett az új generáció. Az új generáció poszt-keresztyén, poszt-felvilágosult és posztmodern.”[1] Közhelyessé csépelt szó a posztmodern, de némelyek már poszt-posztmodernről, vagy egyenesen poszt-keresztyénségről beszélnek. Miért válik egy fogalom elcsépeltté? Mert amikor hallunk egy problémáról, saját tapasztalataink fényében értékeljük, és ha nem látjuk jogosnak a felvetést, akkor egyszerűen immunissá tesszük magunkat vele szemben. Ebben a rövid posztban arra vállalkozom – bár nem vagyok a számok embere – hogy megalapozzam a „poszt- keresztyén-szindróma”- jelenség létének felvetését.

Szintén közhellyé degradálódott a kijelentés, miszerint érdemes odafigyelni arra, ami tőlünk nyugatabbra zajlik, mert valószínű, hogy ugyanaz nálunk is jelentkezik néhány évtizeddel később. Ehhez hasonlóan beláthatjuk, hogy Kelet-és Nyugat-Magyarország között is húzódik egy-két évtizednyi szakadék fejlettség, előrehaladottság tekintetében. Vészesen érezzük közelegni – mert félreverik a harangot az egyházak – a szekularizációt, és jön is, ahogyan ez jelen van már számos európai országban.

Az Eurobarometer felmérése szerint Magyarország lakosságának 44%-a Istenben hisz, 31%-a valamilyen szellemben vagy életerőben, 19%-a semmilyen szellemi létezőben, Istenben, vagy életerőben sem. Magyarország így a középmezőnyben van. Az egyik legaggasztóbb helyzetben az adatok alapján Csehország van, ahol a lakosságnak csupán a 19%-a hisz Istenben, 50%-a valamilyen szellemben vagy életerőben, és 19%-a nem hisz semmilyen természetfeletti hatalomban.

A 2001-es magyar népszámlálás adatai szerint Magyarország lakosságának 75% valamilyen valláshoz tartozónak vallotta magát, 10,1% nem kívánt válaszolni, és 14,5% úgy nyilatkozott, hogy nem tartozik egyetlen vallási felekezethez sem. Az Eurobarometer adataival összevetve (ahol nem a valláshoz tartozást mérték, hanem a hitbeli meggyőződést), a vallási felekezetekhez tartozók jelentős része (31%) sem elkötelezett istenhívő.

A következő érdekes adat a válaszolók átlagéletkorát érinti. A történelmi felekezetekhez tartozók átlagéletkora nagyon magas (magasabb, mint az országos átlagéletkor, ami 39,2 év). A római katolikusok átlagéletkora 41,69 év, a reformátusoké 42,49, az evangélikusoké 44,79, az izraelitáké 52,61, a többi felekezethez tartozóké 39,05 év. A valláshoz nem tartozók átlagéletkora azonban 28,85, azoké pedig, akik nem kívántak válaszolni 34,61. Ez utóbbi két csoportról nyert adatokból az is kiderül, hogy 80%-uk városokban él, 22%-25%-uk pedig Budapesten.

Az összesített adatokból megtudhatjuk, hogy 2 587 702 magyar nem tartozik egy felekezethez sem. Ez Budapest esetében azt jelenti, hogy 635 089 lakos felekezeten kívüli, vallástalan.

A keresztyén misszió legnagyobb ellensége, a „nem halászunk vödörből”-kifogás megdőlni látszik. Abban az országban, ahol milliók felekezeten kívülinek vallják magukat, és csupán a lakosság 44%-a hiszi, hogy Isten létezik, ott égető feladat, hogy megszólaljon a keresztyén üzenet.

A fentebb idézett mondatokat azonban nagyon meg kell szívlelnünk: „Felvirradt az új nap. Megérkezett az új generáció. Az új generáció poszt-keresztyén, poszt-felvilágosult és posztmodern.”. Tehát nincsenek evidenciák, mindent az elején kell kezdeni. A konzerv egyszer elfogy! Isten azt ígérte, hogy megtartja gyülekezetét, de azt nem ígérte, hogy egy adott helyen (pl. a Kárpát-medencében) tartja meg. Minden keresztyén felelőssége, hogy megpróbálja megfogalmazni a hitét úgy, hogy az „poszt-keresztyénül” szólaljon meg, és értelmezhetővé váljon az elveszett generáció számára!

Szikszai Szabolcs (Újragondoló blog)

[1] David S. Dockery, The Challenge of Postmodernism; An Evangelical Engagement, 2 ed. Grand Rapids, Baker Academic, 2010, 9, p.

Szólj hozzá!
süti beállítások módosítása