"A keresztény testvériség nem eszménykép, amelyet meg kell valósítanunk, hanem valóság, amely Istentől Krisztusban adatott, s melyben nekünk is részünk lehet."- mondja Bonhoeffer.
A gyülekezetet, az egyházat sokféleképpen lehet értelmezni. Lehet történelmi, teológiai vagy éppen szociológiai értelemben is vizsgálni. Az utóbbi időben sokat beszélünk a teológiánkban szociológiai értelemben az egyházról és kevesebbet teológiai értelemben. Nem olyan régen olvastam el Dietrich Bonhoeffer: Közösségben c. könyvét. Sok értékes meglátása lehet a számunkra! Nekem az egyik legérdekesebb a pszichikus és a pneumatikus közösség közötti különbségtétel. A pszichikus közösségről azt mondja, hogy az ember vágyai, elképzelései és tehetsége határozza meg. Sokan a saját vágyálmukat kergetik, amikor a gyülekezetről gondolkodnak. Ez megnehezíti a másik elfogadását is és még mennyi sok problémát okozhat!
"Mivel a keresztény közösség alapja Jézus Krisztus, ez a közösség nem pszichikus, hanem pneumatikus valóság." (D. Bonhoeffer) Ebben a közösségben is vannak az embernek vágyai, tervei és hajlamai, de éppen a Lélek miatt le tudja ezeket tenni. Nem látja tökéletesnek az egyházat, hanem látja a hibáit, de ezeken a hibákon nem megütközik, nem kiábrándul, hanem elfogadja és dolgozik rajta, hogy megváltozzon. Az ilyen ember kész és hajlandó elfogadni a másikat és a másik gondolatait, mert tudja, hogy sokkal fontosabb, hogy az Isteni terv valósuljon meg és ne a saját vágyai. Ilyen Lélek vezérelte gyülekezetekre van szükség ma!
sefatias · http://sefatias.blog.hu 2015.05.08. 18:48:36