Mi lenne, ha azt mondanám, hogy Jézus nem azt akarja, hogy megtérőket nyerjünk meg? Mi lenne, ha azt mondanám, hogy az egész Szentírásban soha nem mondják, hogy térítsünk meg bárkit is? Mi lenne, ha azt állítanám, hogy az, hogy az emberek elfogadják Jézust az életükbe, még nem teljesíti a küldetésünket?

Lehet megosztjuk az evangéliumot, de ez nem mindig ugyanaz az evangélium, amit Jézus is megosztott. A mi verziónk lehet egy kicsit lágyabb. Lehet könnyebb is. Az üzenet túl gyakran felhígult. Sokan közülünk nem akarják, hogy radikálisnak nevezzenek minket. Sokan közülünk miközben átvesszük Jézus üzenetét, kihagyunk néhány intenzívebb részt, mert azok elriaszthatják az embereket.

EGY KÉNYELMETLEN IGAZSÁG

A megtérők megnyerésére irányuló vágyunkból gyakran megpróbáltuk Jézust könnyebben elfogadhatóvá tenni. Erről szól a kultúránk. Ez a helyzet könnyen csapdába ejthet bennünket. Gyakran kényelmessé és könnyűvé tesszük Jézus követését, csökkentve az elvárásokat: Nem kell semmi mást tenned. Csak higgy.

A keresztünk hordozása az önfeláldozó szeretet és alázat radikális kapcsolatából, olcsó reklámkarkötőkkel, ékszerekkel és lökhárítómatricákkal való reklámozássá redukálódott. Jézus követését alig többé tettük, mint egy örökre szóló tűz elleni biztosítást. Ezzel olyanná tettük Őt, ami Ő sosem volt: biztonságossá.

Mi történt Dietrich Bonhoeffer gondolatával: "Amikor Krisztus hívja az embert, azt mondja neki, hogy jöjjön és haljon meg"?

 A FOGYASZTÓI EVANGÉLIUM

Amikor az embereknek egy olyan Jézust "adunk el", akit könnyű követni, valóban hibáztathatjuk őket azért, hogy kiszállnak vagy elsodródnak, amikor a dolgok nem mennek simán? Nem lenne meglepő, hogy egy fogyasztói kultúrában élve, sokszor az emberek ugyanezt a hozzáállást hozzák a gyülekezetbe is: Az én utam, az én preferenciáim, az én vágyaim a fontosak. Ha nem kapom meg, amit akarok, akkor lelépek máshová.

Jézus az életünk része, holott Neki kellene az életünknek lennie. Ő maga az élet. Az Ő követése megköveteli az egész életünket. A tanítványok ettek, ittak, izzadtak és aludtak a szolgálatban attól kezdve, hogy Jézus elhívta őket, egészen a haláluk napjáig. Jézus nem csupán az életük része lett. Ő volt a teljes életük.

Mindannyian bűnösek vagyunk abban, hogy a dolgokat Jézus fölé helyezzük. Legyen szó egészségről, gazdagságról, kényelemről, ügyekről, álmokról, hobbiról vagy érdeklődési körről, mindannyian azzal az elvárással jövünk Jézushoz, hogy mit fog tenni értünk. Mindannyiunknak megvannak a szenvedélyeink és ügyeink.

 De Jézus nem azért jött, hogy véleményt mondjon dolgokról. Jézus azért jött, hogy átvegye az irányítást.

TANÍTVÁNYOK VS. MEGTÉRŐK

Sokan úgy jönnek Jézushoz, hogy azt hiszik, elég hinni, a pálya szélén állni és szurkolni neki. Jézus nem szurkolókat keres. Olyan férfiakat és nőket keres, akik bármi áron követik Őt. Radikális odaadást, ésszerűtlen elkötelezettséget és osztatlan odaadást keres.

Jézus nem megtérőket keres. Ő tanítványokat keres.

A megtérők új hívők. Mindannyian megtértként kezdjük. De túl gyakran meg is állunk ott. A kereszténység csak arról szól, hogy mi mit hiszünk. A megtérők nem rosszak természetesen. Olyanok, mint a csecsemők. Semmi rossz nincs abban, ha valaki kisbaba. A probléma akkor jön, amikor ez nem változik meg. Amikor egy baba úgy viselkedik, mint egy baba, az aranyos. Amikor egy 35 éves teszi, az szomorú. Ahogy Pál írja az 1Korinthus 13:11-ben: "Amikor gyermek voltam, úgy beszéltem, mint egy gyermek, úgy gondolkodtam, mint egy gyermek, úgy érveltem, mint egy gyermek. Amikor férfivá lettem, magam mögött hagytam a gyermekkor szokásait".

Az egyházak évek óta azon dolgoznak, hogy rávegyék az embereket, hogy döntsenek Krisztus elfogadása mellett, ami nagyszerű dolog. Ez fontos. De mi történik ezután? Hol van a folytatás? Hogyan neveljük az új keresztényeket?

A mi küldetésünk nem az, hogy megtérőket nyerjünk, hanem az, hogy tanítványokat tegyünk. Mi tehát a különbség?

1. A megtérők olyan hívők, akik úgy élnek, mint a világ. A tanítványok olyan hívők, akik úgy élnek, mint Jézus
2. A megtérők az értékeikre, érdeklődési körükre, aggodalmaikra, félelmeikre, prioritásaikra és életmódjukra összpontosítanak. A tanítványok Jézusra összpontosítanak
3. A megtértek templomba járnak. A tanítványok a gyülekezet.
4. A megtértek részt vesznek Jézus missziójában. A tanítványok elkötelezettek a misszió felé.
5. A megtértek a pálya széléről szurkolnak. A tanítványok benne vannak a játékban
6. A megtértek hallják Isten szavát. A tanítványok megélik azt
7. A megtértek követik a szabályokat. A tanítványok követik Jézust
8. A megtértek élete a hitről szól. A tanítvány élete arról szól mivé lesz
9. A megtértek kényelmesek. A tanítványok áldozatokat hoznak
10. A megtértek beszélnek. A tanítványok újabb tanítványokat szereznek. 

A tanítvány az, aki teljes szívvel követi Jézus életét és példáját, aki Jézus küldetését saját küldetésévé, értékeit saját értékeivé, szívét pedig saját szívévé teszi.

 A tanítvány olyan valaki, aki kétségbeesetten igyekszik olyan lenni, mint Jézus. A tanítvány olyan valaki, aki annyira elkötelezett Krisztus ügye iránt, hogy a pokol kapuin keresztül és vissza is követné Őt.

A tanítvány olyan valaki, aki egész identitását, célját és értelmét Jézusban találja meg. Jézus az életük középpontja. Teljesen benne vannak, teljesen elkötelezettek.

 Egy tanítvány nem csak arra hajlandó, hogy meghaljon Jézusért, hanem arra is, hogy életének minden napját érte élje.

 A SZÍV MEGVÁLTOZÁSA

Jézus nem arra hív minket, hogy megtérők legyünk vagy megtérőket nyerjünk. Jézus arra hív minket, hogy tanítványokká tegyünk másokat.

Jézus feltétel nélkül kínálja nekünk a kegyelmet és a szeretetet, de nem elvárás nélkül. Amikor megpróbáljuk felhígítani az üzenetet olyan dolgokkal, mint például: Nem kell feladnod a bűnt, nem kell megváltoznod, nem kell átalakulnod, nem kell meghalnod önmagadnak, csak hinned kell. Ezzel nemcsak az igazságtól fosztjuk meg az embereket. Megtagadjuk tőlük a hozzáférést a mindenható Istennel való valódi, átalakító kapcsolathoz.

A kereszténység nem csak egy hitrendszer. Nem egy életstílus. A kereszténység egy Jézus által átalakított élet.

Jézus nem hív mindenkit arra, hogy minden nap mindent elhagyjon. De Ő mégis arra hív minket, hogy bármikor hajlandóak legyünk mindent feladni.

Az Ő hívása mindannyiunk számára más és más. Ő minden embert egyedülállóan megajándékozott, hogy egyedi és értékes feladatot töltsön be az Ő országában. Bár az, amire elhívást kaptunk, lehet, hogy egyedi, ez az elhívás mégis egy extrém szintű: Jézusnak mindennél nagyobbnak kell lennie.

TYLER EDWARDS

Tyler Edwards lelkipásztor, szerző és férj. Jelenleg a Carolina Forest Community Church tanítványsági lelkészeként dolgozik a dél-karolinai Myrtle Beachen. Szenvedélyesen szereti megismertetni az embereket az evangéliummal, és segíteni őket abban, hogy növekedjenek benne. Ő a szerzője a Zombie Church: breathing life back into the body of Christ (Zombi-gyülekezet: életet lehelni Krisztus testébe) című könyvnek. További munkáit megtalálod a Facebookon, vagy követheted őt a Twitteren @tedwardsccc.

Eredeti: We’re Called to Make Disciples, Not Converts | RELEVANT (relevantmagazine.com)