Gyülekezetvezetés

Ha azt gondolod vezető vagy, és magad mögé nézve nem látsz senkit, csak sétára indultál.

Mit tanulhatunk vezetőként a cserkészetből?

2020. október 28. 15:58 - BenBacso

Bacsó Benjámin beszélgetett Bedekovics Péterrel, a Magyar Cserkészszövetség országos elnökével. 

Szólj hozzá!

Nehémiás történetének vezetési tanulságai röviden

2020. szeptember 25. 19:16 - BenBacso

Nem régen fejeztem be újra Nehémiás könyvének tanulmányozását. Van néhány nagyon fontos tanulsága, amit egy keresztény értékrenddel bíró vezető észrevehet. Hihetetlen nyomás alatt képes volt eredményes munkát végezni. Mi lehetett ennek a titka? 

walls-of-jerusalem.jpg

  • "Megrendülésre" való képesség- Nehémiás őszintén átérezte a népe, sőt a "rábízottak" helyzetét. Egy vezető önismeretében rendkívül fontos, hogy újra és újra tudatosítsa magában, mi az ami "összetöri a szívét". Valószínűleg ott van a feladata, ahol azt érzi, hogy ezt nem nézheti tétlenül, ahogyan a dolgok mennek.

 

  • Bátorság- azt szokták mondani, hogy a bátorság nem a félelem hiánya, hanem annak legyőzése. Nehémiás képes volt legyőzni a saját félelmét. 

 

  • Meggyőzés- Bámulatos, hogy Nehémiás képes volt meggyőzni a királyt, a vezetőket és a népet is, hogy álljanak a változás mellé. Ez a fajta képesség, a vezető számára nélkülözhetetlen!  

 

  • Megvalósítás- nagyon tetszik, hogy nem csak álmodozott, nem csak tervezett, hanem képes volt cselekedni a cél érdekében. A megvalósítás során nem csak feladatot adott, hanem értékelt és ha kellett felvállalta a konfliktust is. Mindeközben példát mutatott áldozathozatalból. 

 

  • Kitartás - az építkezés során sokféle nehézséggel kellett szembe néznie. Nem adta fel a nehézségek, külső és belső támadások, árulások közepette sem, hanem kitartóan végigvitte a feladatát. 

 

  • Fókuszáltság - tudta mi a dolga. Nagyon tetszik nekem az a mondat, ahogyan válaszol, amikor megpróbálják kicsalogatni Nehémiást és csapdába ejteni: 
    Nagy munkát kell végeznem, ezért nem tudok elmenni. Félbemaradna a munka, ha itthagynám, és elmennék hozzátok. Négyszer is küldtek nekem ilyen üzenetet, de én ugyanúgy feleltem nekik." Neh.6,3-4
1 komment

N.T. Wright: A kereszténységnek nincs válasza a koronavírussal kapcsolatban. Nem is kell, hogy legyen.

2020. március 30. 23:07 - Kereso75

N. T. Wright az Újszövetség és a korai kereszténység professzora a St Andrews Egyetemen, az Oxfordi Egyetem Wycliffe Hall egyik vezető kutatója és több mint 80 könyv szerzője.

Sok keresztény számára a koronavírus által kiváltott életkorlátozások egy időben érkeztek a nagyböjttel, az önként vállalt nélkülözés időszakával. De a szigorú új rendeletek - nincs színház, bezárják az iskolákat, a 70 év felettiek házi őrizete - kicsúfolják a mi kis szerény böjtünket. A whisky vagy csokoládé nélkül történő való létezés gyerekjáték ahhoz képest, hogy barátok vagy unokák nem jelennek meg, vagy a kávézóba, a könyvtárba vagy a templomba nem járhatunk.

Meg van az oka, miért akarunk - hacsak lehet - személyesen találkozni egymással. Nem véletlen, hogy a magánzárka miért az egyik legsúlyosabb büntetés. És ma ennek a nagyböjtnek nincs egy fix húsvéti időpontja, amire vágyhatunk. Nem tudjuk számolni napokat. Ez most nem nyugalom, hanem egy bizonytalan szorongó fájdalom.

Kétségtelen, hogy a szokásos olcsó találgatások rögtön kimondatják velünk, miért teszi Isten ezt velünk. Büntetés? Figyelmeztetés? Jel? Ezek a csípőből odavetett keresztény reakciók egy olyan kultúrában, amely generációk óta a racionalizmust igenli: mindent meg kell magyarázni. De mi van, ha nem így van? Ha a valódi bölcsesség nem azt jelenti, hogy képesek leszünk összetákolni néhány hamis spekulációt és azt mondani: „Szóval, akkor most már értitek?” Mi van, ha végül is vannak olyan pillanatok, amelyeket T. S. Eliot az 1940-es évek elején felismert, amikor az egyetlen tanács az, hogy remény nélkül várakozzunk, mert úgyis csak rosszra vágyunk?

2390324034_facb6978da_c.jpg

A racionalisták (beleértve a keresztény racionalistákat) magyarázatot akarnak; A romantikusok (beleértve a keresztény romantikusokat) megkönnyebbülést akarnak kapni. De talán az, amire bármelyiknél inkább szükségünk van, a panasz (siralom) bibliai hagyományának helyreállítása. A panasz az, ami akkor történik, amikor az ember kérdez, és nem kap választ. Ide érünk el, amikor túlmutatunk a bűneinkkel és kudarcainkkal kapcsolatos önközpontú aggodalmakon, és tágabban megvizsgáljuk a világ szenvedését. Elég rossz a New York-i vagy londoni pandémiával szembenézni. De mi a helyzet egy görög szigeten lévő zsúfolt menekülttáborral? Vagy éppen Gázával? Vagy Dél-Szudánnal?

Ezen a ponton némely Zsoltárok, a Biblia saját énekeskönyvében, igazán magukra találnak, éppen akkor, amikor egyes egyházak úgy tűnik, hogy hanyagolják őket. „Légy kegyelmes hozzám, Uram!” imádkozik a hatodik zsoltár, „Kegyelmezz, Uram, mert elcsüggedtem, gyógyíts meg, Uram, mert reszketnek tagjaim!"  "Uram, miért állsz oly távol, miért rejtőzöl el a szükség idején?" - kérdezi világosan a 10. zsoltár. - Miért rejtőzöl el a bajok idején? És így folytatódik: „Meddig tart ez, Uram? Végképp megfeledkeztél rólam? Meddig rejted el orcádat előlem? (Zsoltárok 13). És annál is félelmesebb, mert Jézus maga a kereszten idézte fájdalmában: "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?" (Zsoltárok 22).

Igen, ezek a zsoltárok gyakran a végén reménységbe fordulnak, Isten jelenlétének és reményének új megértésére jutnak. Mégpedig nem a baj magyarázatával, hanem a benne való megnyugvással. Néha azonban a másik irányba mennek. A 89. zsoltár Isten jóságának és ígéreteinek ünneplésével indul, majd hirtelen vált, és kijelenti, hogy minden borzasztóan rossz lett. A 88. zsoltár pedig szenvedéssel kezdődik és sötétségben ér véget: „Elszakítottad tőlem jó barátaimat, már csak a sötétség ismer engem.” Egy olyan ige, ami igazán szólhat hozzánk, a mai karanténos időkben.

A bibliai hagyomány szövetébe szőtt siralom lényege nemcsak az, hogy kiszorítja a frusztrációt, bánatunkat, magányunkat és puszta képtelenségünket arra vonatkozólag megértsük, mi történik, vagy hogy éppen miért. A bibliai történet nagy rejtélye, hogy Isten maga is panaszkodik. Egyes keresztények mindenekelőtt úgy gondolnak Istenre, hogy mindent tudva, mindenért felelősként, nyugodtan és a világban felmerült problémáktól meg nem érintve létezik. Ez nem az a kép, amelyet a Bibliában látunk.

A Teremtés könyve (I Mózes) kijelenti, hogy Isten szíve szomorú volt emberi lényeinek erőszakos gonoszsága miatt. Porba volt sújtva, amikor saját menyasszonya, Izrael népe elfordult tőle. És amikor Isten személyesen visszatért népéhez - Jézus története értelmetlen, kivéve, ha erről van szó - sírt a barátja sírjánál. Pál apostol arról beszél, hogy a Szentlélek esedezik (fordító. az eredetiben nyög) érettünk és bennünk, miközben mi magunk is felnyögünk az egész teremtés fájdalmát átélve. A Szentháromság ősi tanítása arra tanít bennünket, hogy felismerjük az Egyetlen Istent Jézus könnyében és a Szent Lélek szomorúságában, fájdalmában.

A keresztény hivatásnak tehát nem része a mindenképpen való magyarázata annak, mi történik és miért. Valójában a keresztény hivatásnak az a része, hogy nem tudunk mindent megmagyarázni - és inkább kifejezzük a panaszunkat Istennek. Ahogy a Szentlélek bennünk szomorkodik velünk együtt, még így egyéni elszigeteltségünkben is kis szentélyekké válhatunk, ahol Isten jelenlétét és gyógyító szeretetét élhetjük át. És ebből új lehetőségek, új kedves jócselekedetek, új tudományos felismerések, új remény merülhetnek fel. Új bölcsesség a vezetõink számára? Na azt hiszem, ebben van valami.

A cikk 2020 március 29-én jelent meg a TIME magazinban

Szólj hozzá!

Mi van a kezedben?

2020. március 23. 10:31 - Kereso75

Mózes ekkor így felelt: Hátha nem hisznek nekem, és nem hallgatnak a szavamra, hanem azt mondják: Nem is jelent meg neked az Úr ?! De az Úr erre megkérdezte tőle: Mi van a kezedben? Egy bot – felelte. 2Mózes 4:1‭-‬2 RÚF ‬

Ott áll Mózes a csipkebokor mellett és mindenféle kifogása van arra, miért nem tudja azt megtenni, amit Isten kér tőle. És akkor Isten egy egyszerű kérdést tesz fel neki: Mózes mi van a kezedben? Valljuk be, elég furcsa kérdés, hiszen Mózes kezében semmi különleges dolog nincs. Az az eszköz van nála, amely minden hozzá hasonló pásztornál ott volt. A pásztornak nem voltak különleges felszerelései nem volt különleges képzésük. Bárányokra kellett vigyázni a pusztában, hiszen sokféle veszély leselkedett persze rájuk. Vadállatok, vagy éppen mások, akik bárányokat szerettek volna magunknak szerezni. És mindezekkel szemben nem volt más a kezükben eszközként, mint egy hosszú erős bot. Úgyhogy Mózes Isten kérésére, mikor azt kérdezi tőle mi van a kezedben, nem tud mást mondani: egy bot.

ross-sneddon-0mbt0sgu8ua-unsplash-1.jpg

És Isten azt mondja: Mózes ezzel a bottal szabadítom meg Izrael népét Egyiptomban. Mózes, én ezzel a bottal fogok csodákat tenni. Mózes, én ezzel a bottal azt tehetek, amit akarok. És ennek az az oka, hogy a csodát nem te teszed Mózes, még csak nem is a bot teszi. Hanem a vagyok teszi. A vagyok, aki vagyok, a Mindenható Isten. És aztán végigvonul a Biblia történetén az, hogy az isten gyönyörködik abban, hogy egyszerű emberek által, egyszerű eszközök által csodákat tegyen

A koronavírus első hetében, szerda este nyolckor álltunk és beszélgettünk a videós evangélizációs alkalom után a Békevárban - amiről reggel hét órakor még csak Linda tudta, hogy esetleg lesz, mert Isten a szívére bízta, hogy el kellene kezdeni. Dávidra néztem, aki egy profi videós szakember. Körülbelül másfél éve jöttek talán először a gyülekezetünkbe feleségével és gyermekeikkel. Az jutott eszembe, ő is egy imameghallgatás.Pár éve került elém az ige, hogy nézzetek fel, a mezők érettek az aratásra és kérjétek az aratás urát, küldjön munkásokat az aratásba. "Dávid, most látom, hogy te is egy válasz vagy erre az imádságra, mint ahogy már a gyülekezetben beszéltem erről, hogy láttam meg, Isten meghallgatta ezt az imádságot, mert már küldött embereket." - mondtam neki.

Tegnap este azt láttam meg hogy őt is így küldte Isten közénk, aki most éppen, videók elkészítésében - ami hirtelen sokkal fontosabb lett, mint bármikor eltudtuk volna képzelni - tud segíteni.
Neki egy - sőt sokszor inkább kettő három - videókamera van a kezében.

Te mit mondasz, ha Isten téged is megkérdez, ahogyan annak idején Mózestől kérdezte a csipkebokornál: Mi van a kezedben?

Fakanál, bevásárlószatyor, billentyűzet, felmosó, mobiltelefon, villáskulcs, fűrész, fűnyíró, kréta, mikrofon? Bármi is legyen az, csak fogd, és menj, hirdesd azzal Krisztus szeretetét!

Szólj hozzá!

Változik e a küldetésünk, így a koronavírus idején?

2020. március 16. 10:30 - BenBacso

Miközben óriási változások történnek és mindenki kapkodja a fejét, a teendők megsokasodnak, a bizonytalanság jelentős és bizony sok gyülekezet már online találkozik, felvetődött bennem a kérdés: Változik a küldetésünk gyülekezetként? Röviden a válaszom: a küldetésünk nem változik, de a módja most igen. Otthon maradunk és az online térben mozgunk. Mit tehetünk, hogy a gyülekezet 5 célját betöltsük? Kétségtelen, hogy most vezetőként utat kell mutatni és bizony ez sokaknak egy új terepet jelent! Most is igaz:

 "ellenben az Istenét ismerő nép felbátorodik és cselekszik!" Dán.11,32b HUNK

leadership-904624430_383559.jpg

1, Isten dicsőítése

A gyülekezet azért létezik, hogy Istent dicsőítse. Most meg kell találnunk azt a módot, ahogyan ki tudjuk fejezni az Isten iránti tiszteletünket, közösségként az online térben. 

2, Szolgálat 

Akikkel törődünk azok felé készek vagyunk lépéseket tenni, mégpedig úgy, hogy egy-egy szükségüket betöltjük. Most olyan időket élünk, hogy a gyülekezet könnyebben meg tudja látni a szükségeket.  Például az idősebbek felé bevásárlással tud szolgálni vagy egyéb módon. 

3, Közösség 

Talán itt lesz a legnagyobb kihívás, hiszen a fizikai jelenlét sokaknak fog hiányozni. Használjuk ki a technika adta lehetőségeket, hogy építsük a közösséget. Például itt a zoom; messenger vagy éppen a Skype ahol kisebb vagy éppen nagyobb csoportok tudnak találkozni, a telefon pedig remek eszköz lehet, hogy azokat is elérjük, akik nincsennek fent a közösségi platformokon. 

4, Tanítványság 

A lelki érettségben vagy másképpen a Krisztus követésben számtalan módon tudjuk segíteni a gyülekezet tagjait. Online bibliaóra, podcast vagy éppen élő közvetítés. Ezt több gyülekezet alkalmazza már most is. 

5, Evangélizáció 

Most van itt az idő, hogy a biblia bátorító üzeneteit megosszuk és hívjuk az embereket Krisztus követésére. Online tehetjük ezt úgy, hogy a gyülekezetünk üzeneteit megosztjuk vagy éppen úgy, hogy személyesen írunk egy-egy bátorító üzenetet. 

Ha van jó ötleted bármelyik célhoz, kérlek oszd meg a commentben! Segítsük egymást! 

1 komment

Keresztényüldözés 2020

2020. január 19. 08:37 - BenBacso

Tudtad, hogy ma is a legüldözöttebb vallás a kereszténység? Több, mint 260 millió embert üldöznek azért, mert követi Jézus Krisztus tanítását. Az OpenDoors nevű szervezet időről időre elkészíti azoknak a helyeknek a listáját, ahol a keresztényként igen veszélyes élni. 2020-ban is készült egy lista

A 3 legveszélyesebb ország a keresztények számára jelenleg: istockphoto-892524252-640x640.jpg

1, Észak-Korea

  • Üldözés típusa: Kommunista és poszt-kommunista elnyomás
  • Üldözöttek becsült száma: 300.000 Fő
  • Hogyan szenvednek? Ha valakiről megtudják, hogy keresztény, akkor deportálják egy munkatárborba, börtönbe zárják, de akár ki is végezhetik őket. 

2, Afganisztán

  • Üldözés típusa: Törzsi és etnikai ellentétek 
  • Üldözöttek száma: Több ezer 
  • Hogyan szenvednek? Egy iszlám országban, ahol a törzsi és családi kapcsolatok rendkívül fontosak, ráadásul a "harcos" iszlám érvényesül, az aki Krisztust akarja követni csak titokban teheti. 

3, Szomália 

  • Üldözés típusa: Iszlám elnyomás 
  • Üldözöttek száma: néhány száz 
  • Hogyan szenvednek? Egy olyan iszlám társadalomban, ahol a családi kötődések a meghatározók, ha valakiről gyanítják, hogy keresztény, akkor kivégzik.

Még több országról lehet olvasni és az ottani keresztények helyzetéről az Open Doors 2020-as listáján. 

 

Szólj hozzá!

Könyvajánló: A lelkészi szolgálat három sarokpontja

2020. január 10. 18:21 - BenBacso

A 2019-es évi olvasmányaim közül, az egyik legnagyobb hatást ez a könyv gyakorolta rám. Miközben olvastam újra és újra értékeltem a jelenleg végzett szolgálatom az Élő Remény Baptista Gyülekezetben.

a_lelkeszi_szolgalat_harom_sarokpontja_ujdonsag_9qr09f.jpg

Eugene H. Peterson, nagy hatású könyve 2019-ben lett magyar nyelven is elérhető. 2018-ben bekövetkezett halála előtt a The Message bibliafordítással szerzett széles körben ismertséget a keresztény világban. 1962-ben az általa alapított Christ Our King Presbyterian Church volt az a hely, ahol 29 évig szolgált lelkészként. A lelkészi szolgálat három sarokpontja az eredeti kiadás alapján is ehhez az időszakhoz kötődik. Kifejezetten hasznos könyv gyakorló lelkészeknek és a lelkészi szolgálatra készülőknek.  

Ez a három sarokpont: az imádság, a Szentírás és a lelki kísérés. A könyv bevezetőjében a könyv megírásáról így vall Peterson: "Lelkészi szolgálatot végző testvéreim figyelmét rá akarom irányítani hivatásunk gyakorlásának azon alapjára, amelyben elődeink között teljes egyetértés uralkodott, nevezetesen, hogy a lelkipásztori szolgálat elveszíti lényegét, ha az imádság, a bibliaolvasás és a lelki kísérés sarokpontjaitól eltávolodik." 30p A könyvet végigolvasva nagyon határozottan odairányítja a figyelmünk ezekre a sarokpontokra. Sokkal inkább a személyes lelkészi lelki egészség és egyensúly van a könyv fókuszában, mint a nyilvános szolgálat. Miközben kifejezetten olvasmányos és logikusan felépített, érződik rajta, hogy ez nem egy teoretikus munkája, hanem egy gyakorló lelkészé. Ezt rögtön az elején le is szögezi: "egy egylelkészes gyülekezet élén, a "csatamezőn" írtam." 30p

Az imádságról szóló fejezet, sokkal inkább a lelkészi szolgálat Istennel kapcsolatos oldalát világítja meg. Hiszen az imádság mellett a "sabbat" megtartása is fontos helyet kap ebben a fejezetben. Az egyik legerősebb mondat: "Isten minden hozzánk intézett szavára kell lennie egy tőlünk jövő válasznak." 67p 

A bibliaolvasásunkra is úgy kérdez rá a szerző, hogy közben önkritikus is. "Ha személytelenül és ismeret után kutatva olvassuk, rosszul olvassuk." 112p Ugyanis néha a személyes "odafigyelés", "odahallgatás" tud elveszni a folyamatos igehirdetésre való készülés közben. 

A "lelki kísérés" talán nem megszokott terminológia, sokkal inkább használjuk a lelkigondozás kifejezést, mégis nagyon találó, kifejezetten így: "Lelki vezetőnek lenni azt jelenti, hogy a szokványosat észrevesszük és a konkrétumokat megnevezzük. Járatosnak lenni a bűn, a kegyelem, a szabadítás, az engesztelés és az ítélet igazságaiban szükséges dolog, de nem elegendő... A lelki kísérés során nem annyira az igazságot alkalmazzuk, mint inkább felismerjük az adott kísértést és azt, hogy a kegyelem miben nyílvánul meg." 178p

Innen meg tudod venni: GoodNews Könyvesbolt

Számomra kifejezetten tetszett, mert a lelkészi szolgálatnak a személyes vontakozásaira kérdezett rá olvasás közben. Hiteles, személyes és őszinte, közben pedig rendkívül hasznos, ha éppen a lelkészi szolgálatunk értékelését végezzük. 

1 komment
Címkék: könyvajánló
süti beállítások módosítása