Gyülekezetvezetés

Ha azt gondolod vezető vagy, és magad mögé nézve nem látsz senkit, csak sétára indultál.

Keresztényüldözés 2020

2020. január 19. 08:37 - BenBacso

Tudtad, hogy ma is a legüldözöttebb vallás a kereszténység? Több, mint 260 millió embert üldöznek azért, mert követi Jézus Krisztus tanítását. Az OpenDoors nevű szervezet időről időre elkészíti azoknak a helyeknek a listáját, ahol a keresztényként igen veszélyes élni. 2020-ban is készült egy lista

A 3 legveszélyesebb ország a keresztények számára jelenleg: istockphoto-892524252-640x640.jpg

1, Észak-Korea

  • Üldözés típusa: Kommunista és poszt-kommunista elnyomás
  • Üldözöttek becsült száma: 300.000 Fő
  • Hogyan szenvednek? Ha valakiről megtudják, hogy keresztény, akkor deportálják egy munkatárborba, börtönbe zárják, de akár ki is végezhetik őket. 

2, Afganisztán

  • Üldözés típusa: Törzsi és etnikai ellentétek 
  • Üldözöttek száma: Több ezer 
  • Hogyan szenvednek? Egy iszlám országban, ahol a törzsi és családi kapcsolatok rendkívül fontosak, ráadásul a "harcos" iszlám érvényesül, az aki Krisztust akarja követni csak titokban teheti. 

3, Szomália 

  • Üldözés típusa: Iszlám elnyomás 
  • Üldözöttek száma: néhány száz 
  • Hogyan szenvednek? Egy olyan iszlám társadalomban, ahol a családi kötődések a meghatározók, ha valakiről gyanítják, hogy keresztény, akkor kivégzik.

Még több országról lehet olvasni és az ottani keresztények helyzetéről az Open Doors 2020-as listáján. 

 

Szólj hozzá!

Könyvajánló: A lelkészi szolgálat három sarokpontja

2020. január 10. 18:21 - BenBacso

A 2019-es évi olvasmányaim közül, az egyik legnagyobb hatást ez a könyv gyakorolta rám. Miközben olvastam újra és újra értékeltem a jelenleg végzett szolgálatom az Élő Remény Baptista Gyülekezetben.

a_lelkeszi_szolgalat_harom_sarokpontja_ujdonsag_9qr09f.jpg

Eugene H. Peterson, nagy hatású könyve 2019-ben lett magyar nyelven is elérhető. 2018-ben bekövetkezett halála előtt a The Message bibliafordítással szerzett széles körben ismertséget a keresztény világban. 1962-ben az általa alapított Christ Our King Presbyterian Church volt az a hely, ahol 29 évig szolgált lelkészként. A lelkészi szolgálat három sarokpontja az eredeti kiadás alapján is ehhez az időszakhoz kötődik. Kifejezetten hasznos könyv gyakorló lelkészeknek és a lelkészi szolgálatra készülőknek.  

Ez a három sarokpont: az imádság, a Szentírás és a lelki kísérés. A könyv bevezetőjében a könyv megírásáról így vall Peterson: "Lelkészi szolgálatot végző testvéreim figyelmét rá akarom irányítani hivatásunk gyakorlásának azon alapjára, amelyben elődeink között teljes egyetértés uralkodott, nevezetesen, hogy a lelkipásztori szolgálat elveszíti lényegét, ha az imádság, a bibliaolvasás és a lelki kísérés sarokpontjaitól eltávolodik." 30p A könyvet végigolvasva nagyon határozottan odairányítja a figyelmünk ezekre a sarokpontokra. Sokkal inkább a személyes lelkészi lelki egészség és egyensúly van a könyv fókuszában, mint a nyilvános szolgálat. Miközben kifejezetten olvasmányos és logikusan felépített, érződik rajta, hogy ez nem egy teoretikus munkája, hanem egy gyakorló lelkészé. Ezt rögtön az elején le is szögezi: "egy egylelkészes gyülekezet élén, a "csatamezőn" írtam." 30p

Az imádságról szóló fejezet, sokkal inkább a lelkészi szolgálat Istennel kapcsolatos oldalát világítja meg. Hiszen az imádság mellett a "sabbat" megtartása is fontos helyet kap ebben a fejezetben. Az egyik legerősebb mondat: "Isten minden hozzánk intézett szavára kell lennie egy tőlünk jövő válasznak." 67p 

A bibliaolvasásunkra is úgy kérdez rá a szerző, hogy közben önkritikus is. "Ha személytelenül és ismeret után kutatva olvassuk, rosszul olvassuk." 112p Ugyanis néha a személyes "odafigyelés", "odahallgatás" tud elveszni a folyamatos igehirdetésre való készülés közben. 

A "lelki kísérés" talán nem megszokott terminológia, sokkal inkább használjuk a lelkigondozás kifejezést, mégis nagyon találó, kifejezetten így: "Lelki vezetőnek lenni azt jelenti, hogy a szokványosat észrevesszük és a konkrétumokat megnevezzük. Járatosnak lenni a bűn, a kegyelem, a szabadítás, az engesztelés és az ítélet igazságaiban szükséges dolog, de nem elegendő... A lelki kísérés során nem annyira az igazságot alkalmazzuk, mint inkább felismerjük az adott kísértést és azt, hogy a kegyelem miben nyílvánul meg." 178p

Innen meg tudod venni: GoodNews Könyvesbolt

Számomra kifejezetten tetszett, mert a lelkészi szolgálatnak a személyes vontakozásaira kérdezett rá olvasás közben. Hiteles, személyes és őszinte, közben pedig rendkívül hasznos, ha éppen a lelkészi szolgálatunk értékelését végezzük. 

Szólj hozzá!
Címkék: könyvajánló

A vezetés határainak lényege

2019. október 04. 09:04 - BenBacso

Végső soron melyek azok a dolgok, amelyek a vezetésben a határok témában igen lényegesek? Henry Cloud nagy sikert aratott könyveket írt, ezek közül széles körben a Határaink c. könyv az amely ismert. (Ha még nem olvastad itt tudod beszerezni). A fenti kérdésre válaszol a Határok a vezetésben c. könyvében. A válasz pedig nagyon egyszerű. A vezető kettő módon hat döntően a szervezetre: amit létrehoz és amit enged létrejönni. Igaz milyen egyszerűnek hangzik! Valójában azonban nem is olyan könnyű a gyakorlatban.

istock-497490585.jpg

Mely területek azok, amelyekre ilyen módon nagyon oda kell figyelni?

Elsőként talán éppen a célokat említeném. Mennyire alakítjuk, értjük, segítjük? Mennyire tartjuk ott a figyelem középpontjában és persze rögtön ehhez kapcsolódik, hogy mennyire zárjuk ki a zavart keltő dolgokat. 

A második a légkör. Tudatosan segítjük elő az ösztönző, pozitív légkör kialakulását. Egy gyülekezetben a "légkör" kiemelten fontos terület tud lenni. Vonz? Taszít? A vezetőnek itt kiemelten fontos szerepe van, hogy mit enged és mit segít! 

Mindezekhez kell, hogy csatlakozzon a tervezés és szervezés. Mely lépéseket kell megtenni a célok érdekében? Mely zavaró dolgokat kell kizárni? Merre nem kell indulni? Milyen erőforrásokat kell biztosítani? A gyakorlati megvalósítás szempotjából is fontos, hogy milyen irányba teszünk lépéseket és mely irányokba nem. Kulcs kérdés, hogy vezetőként mi magunk a megfelelő viselkedésformát alkalmazzuk e! 

Rugalmasság. Úgy tapasztaltam, hogy amikor a határok szóba kerülnek, általában valamiféle merevség társul hozzá a fejünkben. Valójában azonban, ha már vettünk részt projektnek a megvalósításában, akkor tudjuk, hogy mennyire fontos, a problémák és a változó körülmények között is megtalálni a megfelelő válaszokat. Ehhez persze kell rugalmasság. Mit engedünk? 

Az önszabályozás a vezetés egyik olyan területe, amelyre kevés figyelmet fordítunk. Itt kifejezetten a kiértékelés, nyomonkövetés, mérföldkövek azonosítása, haladás ellenőrzése stb. amire gondolok. Olyan légkört építünk, ahol ez működik? Vannak visszajelzések? El tudjuk fogadni a negatív visszajelzést is, amiből tanulhatunk és pontosíthatjuk a következő lépést? 

Újraolvastam a cikket. Bocs, ha több kérdést tesz fel, mint amennyi választ találtál benne! :) 

Szólj hozzá!

Zane Pratt: 10 dolog, amit minden kereszténynek tudnia kell az iszlámról

2019. május 01. 22:30 - Kereso75

Az iszlám gyorsan növekvő vallás, különösen a nyugati világban. A keresztényeknek egyre jobban tisztában kell lenniük magával az iszlámmal, és ami a legfontosabb, azzal hogyan oszthatják meg a híveivel Jézus Krisztus evangéliumát. Itt van 10 dolog, amit az iszlámról megtanultam abban a 20 éves időszakban, amíg misszionáriusként egy muszlim többségű országban szolgáltam.

6822381_284ca4e7e5_o.jpg

1. A „muszlim” és az „arab” nem ugyanaz

A „muszlim” vallási kifejezés. Egy muszlim olyasvalaki, aki iszlám vallású. Az arab ezzel  szemben, etnikai, nyelvi kifejezés. Az arab az arab nyelvet beszélő népcsoport tagja. Igaz, hogy az iszlám az arabok köréből származik, és a Korán arabul íródott. Néhány arab történelmileg azonban része volt az ősi ortodox keresztény egyházaknak. Másrészről az iszlám messze túlterjedt már az arab világon, és ma már a legtöbb muszlim nem is arab. Ide tartoznak a törökök, a kurdok, az irániak, a pakisztáni, más dél-ázsiai muszlimok, a malajziai és az indonézek, akik szinte mindegyike muszlim, de egyikük sem arab.

2. Az „iszlám” szó alávetést jelent

Egy muzulmán az, aki istennek veti alá magát. Az iszlám alapgondolata, hogy ki az isten, és hogyan kell imádni és szolgálni, Mohamed tanításán alapul. Így az iszlám alapvető hitvallás ez: „Nincs más isten, csak isten, és Mohamed az ő prófétája.”

3. A muszlimoknak két nagy felekezete van

A muszlimok két legnagyobb felekezete a szunnita és a siita. A szunniták az összes muszlim 85 százaléka. A szétválás az első generációban történt Mohamed halála után, és egy olyan vita során jött létre, amikor az volt a kérdés, kinek kell az iszlám közösség vezetőjévé válnia.

4. Az iszlám teológiát az egy istenbe, az Isten prófétáiba, könyveibe, angyalaiba, rendeleteibe és végső ítéletébe vetett hitként lehetne összefoglalni

Az iszlám azt tanítja, hogy az emberek szellemileg semleges állapotban születnek, tökéletesen képesek teljes mértékben betartani Isten követelményeit, még akkor is, ha személyesen vétkeztek. Az emberiségnek tehát nem üdvösségre, hanem tanításra van szükséges, és éppen ezért az iszlámnak prófétái vannak, de nincs üdvözítője.

5. Az iszlám azt tanítja, hogy Jézus nagy próféta volt

Az iszlám megerősíti, hogy Jézus szűzből született, hogy bűntelen életet élt, hatalmas csodákat vitt végbe, és hogy a történelem végén ismét eljön. Még Isten szavának is nevezi. Ugyanakkor kifejezetten tagadja Krisztus istenségét, és tagadja az „Isten fia” címet, mint istenkáromlást. Azt is (a többségi nézet szerint) tagadja, hogy meghalt a kereszten, azt állítva, hogy Jézus helyett valaki mást feszítettek, és hogy Jézus anélkül ment el a mennybe, hogy a meghalt volna. Az iszlám kifejezetten tagadja a helyettesítő engesztelés lehetőségét.

6. Az iszlám gyakorlatot az iszlám öt pillére határozhatja meg

Ezek a hit vallomásából állnak („Nincs isten, csak isten, és Mohamed az ő prófétája”), ima (a rituális ima arabul naponta ötször, Mekkával szemben, és az előírt meghajlások, leborulások végrehajtása), alamizsnák (néhány hivatalos iszlám országban adóként behajtva), böjt (a Ramadan holdhónapja, amely alatt a muszlim hívők amíg süt a nap böjtölnek, de a sötétben ehetnek), és zarándoklat (a Hajj, vagy a mekkai zarándoklat, amelyet minden muszlim hívőnek egyszer meg kell tennie az életében).

7. A muszlimok túlnyomó többsége nem terrorista

Valójában a normális iszlám vallási törvény megtiltja a nem harcosok szándékos megölését a csatában. Magát az az öngyilkosságot is megtiltja. Egy kisebbségi nézet, amely lehetővé teszi ezeket a dolgokat, és ugyanígy csak apró kisebbség, aki terrorista tevékenységet folytat.

8. A muszlimok lehetnek a legbarátságosabb, legvendégszeretőbb emberek a földön.

Remek szomszédok és nagyszerű barátok tudnak lenni. Egyetlen kereszténynek sem kell félni, hogy kapcsolatot alakítson ki egy muzulmánnal.

9. A muszlimoknak is Jézus Krisztuson keresztüli szabadításra van szükségük

Pontosan ugyanúgy elveszettek, mint bármely más nem keresztény - sem többé, sem kevésbé, mint bárki más. Továbbá muszlimok is eljutnak odáig, hogy Jézus Krisztusban hitre jussanak. Általában hosszabb időt vesz igénybe, hogy megtapasztalhassák az Isten Igéjét és a keresztények életét egyaránt, de ma több muszlim jut hitre Jézusban, mint a történelem bármely más pontján.

10. Isten szereti a muszlimokat, és mi is - még azon keveseket is, akik ellenségeink lehetnek

Szeretnénk eléggé szeretni őket ahhoz, hogy barátságban legyenek velük, eléggé szeretni őket, hogy vendégül lássuk őket otthonunkban, és eléggé szeretni őket ahhoz, hogy megosszuk velük az evangéliumot.

 

A cikk eredetije itt olvasható

2 komment

A tagadás 10 veszélye a "haldokló" gyülekezetben

2019. március 06. 11:17 - BenBacso

Azon gondolkodom, hogy mi lehet a tagadás veszélye (esetleg következménye!) egy olyan gyülekezetben, amely "haldoklik."   

dyingchurch.jpg

  1. A probléma csak egyre rosszabb lesz.
  2. A jövő generációja elhagyja a gyülekezetet. 
  3. A vezetők fogják sajnálni igazán, hogy tagadták a valóságot. 
  4. A gyülekezet el fogja mulasztani a lehetőséget a megoldásra. 
  5. Nincs sürgetés a változásra, marad minden...
  6. A "karbantartás" a misszióban konfliktust és frusztrációt szül. (destruktiv konfliktust) 
  7. A tagadásban lévők általában "engedetlenekké" válnak.
  8. Az ilyen gyülekezetek könyebben megtűrnek nyílt és botrányos bűnöket is. 
  9. A gyülekezet elveszíti a "legjobb" tagjait, akik a változás eszközei lehetnének. 
  10. A kényelem "bálvánnyá" válik. 

 

Nyílván a lista nem teljes! Te hogyan folytatnád?  

Szólj hozzá!

5 dolog, amely meghatározza a "látogatók" visszatérését

2018. szeptember 27. 17:40 - BenBacso

Mi az ami egy látogatót újra arra ösztönöz, hogy visszatérjen a gyülekezetbe? Biztos benned is felmerült már a kérdés. Bennem is. Azt is megkérdeztem már, hogy miért nem akar valaki az adott gyülekezetbe járni! 

Az utóbbi időben többen jöttek a gyülekezetünkbe, akik végül maradtak is és tagokká váltak. Más gyülekezeti vezetőkkel és lelkészekkel beszélgetve, valamint egy cikket olvasva, fogalmazódott meg bennem ez az öt dolog, amely számít egy gyülekezet meglátogatásánál. 

photo-1516810714657-e654b97f1d80.jpg

1, Az üdvözléskor szerzett benyomás

A legtöbbször, akikkel beszélgettem egy-egy gyülekezetbe való beilleszkedésről, nem az üzenet biblikusságát, a dicsőítés szinvonalát emelték ki, hanem, hogy az alkalom előtt és után, mit tapasztaltak a gyülekezet tagjaitól. Volt e aki odament segíteni neki? Megkérdezte: "Hogyan érezted magad?" Segítette egy hirtelen felmerülő problémában (pl. gyors bevásárlás)? Vagy tippeket adott éppen egy költözés után a boltok, orvosok stb. ügyében. Ha az üdvözléskor és a távozáskor valaki nem érzi, hogy törődnek vele, miért is jönne vissza?

2, Releváns és világos üzenet 

A látogatók számára nem könnyen érthetők minden esetben a teológiai fogalmak (pl. megigazulás). Egyértelmű, hogy a biblikus és teológiailag is precíz üzenet rendkívül fontos, de a jól érthetőség is. 

3, Elérhető pásztor 

Sokak számára a lelkész vagy pásztor egy nehezen megközelíthető személy. Rendkívül sokat jelentenek az emberi gesztusok. Amikor a lelkész az alkalom után odamegy az új emberekhez, beszél velük stb. A közvetlenség csak erősíti a közösségről szerzett benyomást. 

4, Egészséges gyermek-misszió

Az az érzésem, hogy elmúltak azok az idők, amikor a szülők szinte mindenáron hozták magukkal a gyülekezetbe a gyermekeiket. Ma sokkal inkább jellemző az, hogy a szülők olyan gyülekezetbe akarnak járni, ahová a gyermekeik is szeretnek. Ellenkező esetben ők maguk is sokkal nehezebben csatlakoznak vagy otthon maradnak. Ez lelkes és felkészült tanítókat és gyermekmissziós munkatársakat igényel. 

5, Hiteles dicsőítés

Megértettem, és egyre inkább változok én is ezen a téren. Ha egy látogató azt látja, hogy a közösség nem énekel, hanem valami egyébbel van elfoglalva (például a telefonjával) akkor nem dicsőítésként, hanem egyszerűen éneklésként fogja csak átélni az Istent magasztaló dicsőítést. 

Tehát 5 dolog, amelyet tehetünk:

  1. Törődésről beszélő légkört alakítunk ki az üdvözlésnél!
  2. Világos és érthető, ugyanakkor praktikus, alkalmazható igehirdetést készítünk!
  3. A lelkész is megtestesíti a közvetlenséget és a személyességet a közösségben!
  4. Istenre mutató, ugyanakkor szórakoztató gyermekmunkát ajánlunk!
  5. Hiteles dicsőítést vezetünk!
Szólj hozzá!