Gyülekezetvezetés

Ha azt gondolod vezető vagy, és magad mögé nézve nem látsz senkit, csak sétára indultál.

A tagadás 10 veszélye a "haldokló" gyülekezetben

2019. március 06. 11:17 - BenBacso

Azon gondolkodom, hogy mi lehet a tagadás veszélye (esetleg következménye!) egy olyan gyülekezetben, amely "haldoklik."   

dyingchurch.jpg

  1. A probléma csak egyre rosszabb lesz.
  2. A jövő generációja elhagyja a gyülekezetet. 
  3. A vezetők fogják sajnálni igazán, hogy tagadták a valóságot. 
  4. A gyülekezet el fogja mulasztani a lehetőséget a megoldásra. 
  5. Nincs sürgetés a változásra, marad minden...
  6. A "karbantartás" a misszióban konfliktust és frusztrációt szül. (destruktiv konfliktust) 
  7. A tagadásban lévők általában "engedetlenekké" válnak.
  8. Az ilyen gyülekezetek könyebben megtűrnek nyílt és botrányos bűnöket is. 
  9. A gyülekezet elveszíti a "legjobb" tagjait, akik a változás eszközei lehetnének. 
  10. A kényelem "bálvánnyá" válik. 

 

Nyílván a lista nem teljes! Te hogyan folytatnád?  

Szólj hozzá!

5 dolog, amely meghatározza a "látogatók" visszatérését

2018. szeptember 27. 17:40 - BenBacso

Mi az ami egy látogatót újra arra ösztönöz, hogy visszatérjen a gyülekezetbe? Biztos benned is felmerült már a kérdés. Bennem is. Azt is megkérdeztem már, hogy miért nem akar valaki az adott gyülekezetbe járni! 

Az utóbbi időben többen jöttek a gyülekezetünkbe, akik végül maradtak is és tagokká váltak. Más gyülekezeti vezetőkkel és lelkészekkel beszélgetve, valamint egy cikket olvasva, fogalmazódott meg bennem ez az öt dolog, amely számít egy gyülekezet meglátogatásánál. 

photo-1516810714657-e654b97f1d80.jpg

1, Az üdvözléskor szerzett benyomás

A legtöbbször, akikkel beszélgettem egy-egy gyülekezetbe való beilleszkedésről, nem az üzenet biblikusságát, a dicsőítés szinvonalát emelték ki, hanem, hogy az alkalom előtt és után, mit tapasztaltak a gyülekezet tagjaitól. Volt e aki odament segíteni neki? Megkérdezte: "Hogyan érezted magad?" Segítette egy hirtelen felmerülő problémában (pl. gyors bevásárlás)? Vagy tippeket adott éppen egy költözés után a boltok, orvosok stb. ügyében. Ha az üdvözléskor és a távozáskor valaki nem érzi, hogy törődnek vele, miért is jönne vissza?

2, Releváns és világos üzenet 

A látogatók számára nem könnyen érthetők minden esetben a teológiai fogalmak (pl. megigazulás). Egyértelmű, hogy a biblikus és teológiailag is precíz üzenet rendkívül fontos, de a jól érthetőség is. 

3, Elérhető pásztor 

Sokak számára a lelkész vagy pásztor egy nehezen megközelíthető személy. Rendkívül sokat jelentenek az emberi gesztusok. Amikor a lelkész az alkalom után odamegy az új emberekhez, beszél velük stb. A közvetlenség csak erősíti a közösségről szerzett benyomást. 

4, Egészséges gyermek-misszió

Az az érzésem, hogy elmúltak azok az idők, amikor a szülők szinte mindenáron hozták magukkal a gyülekezetbe a gyermekeiket. Ma sokkal inkább jellemző az, hogy a szülők olyan gyülekezetbe akarnak járni, ahová a gyermekeik is szeretnek. Ellenkező esetben ők maguk is sokkal nehezebben csatlakoznak vagy otthon maradnak. Ez lelkes és felkészült tanítókat és gyermekmissziós munkatársakat igényel. 

5, Hiteles dicsőítés

Megértettem, és egyre inkább változok én is ezen a téren. Ha egy látogató azt látja, hogy a közösség nem énekel, hanem valami egyébbel van elfoglalva (például a telefonjával) akkor nem dicsőítésként, hanem egyszerűen éneklésként fogja csak átélni az Istent magasztaló dicsőítést. 

Tehát 5 dolog, amelyet tehetünk:

  1. Törődésről beszélő légkört alakítunk ki az üdvözlésnél!
  2. Világos és érthető, ugyanakkor praktikus, alkalmazható igehirdetést készítünk!
  3. A lelkész is megtestesíti a közvetlenséget és a személyességet a közösségben!
  4. Istenre mutató, ugyanakkor szórakoztató gyermekmunkát ajánlunk!
  5. Hiteles dicsőítést vezetünk!
Szólj hozzá!

Mit tanulhatunk John MacArthur prédikációs stílusából?

2018. július 07. 14:07 - BenBacso

Mindenkitől van mit tanulni! Különösen is igaz ez akkor, ha valaki hosszú időt tölt el egy gyülekezetben és hűségesen szolgál ott. John MacArthur az elmúlt időszakban sokféle vitába keveredett, de van mit tanulnunk tőle. A napokban hallgattam meg Tim Challies egyik videóját arról, hogy John MacArthur prédikációi miért egyediek és mit tanulhatunk belőlük. Három dolgot említ, amely minden igehirdetőnek hasznos lehet. 

mac1.jpg

1, Az Írás szenteli meg a gyülekezetet

MacArthur első meggyőződése, hogy az Isten Igéje az, ami elkülöníti, megszenteli a gyülekezetet. Ebből fakad, hogy szóról szóra, mondatról mondatra, versről verse haladt és több tucat könyvet írt, amelynek jelentős része írásmagyarázat. Így tud hatással lenni a gyülekezet (szentek közössége) arra a világra, amelyben él.

2, A textus határozza meg a vázlatot

Azt mondják, hogy az elmúlt időszak legjobb írásmagyarázóinak egyike, de kifejezetten nehezen követhető egy-egy igehirdetés (Tim Challies). Ennek oka, hogy a textus szabja meg a vázlatot, erre épít. Sok kereszthivatkozást használ és kevés anekdotát.

3, Isten Igéjét a reflektorfényben tartja és nem "magára"vonja a figyelmet

Amikor bemutatkozott a Grace Community Church-ben egy óra húsz percet beszélt. Nem történetekre és anekdotákra épített, hanem a textust igyekezett érthetővé tenni és kontextusba helyezni.  

 

Ha szeretnéd te is megnézni, akkor itt tudod megtenni! 

 

1 komment

Hogyan lehet az Y-generációt motiválni a gyülekezetben?

2018. május 14. 21:07 - BenBacso

A generáció elméletek izgalmasak. A gyülekezetekkel kapcsolatban is sokat megmutathatnak, de sokmindent el is rejthetnek. Már írtunk errről, amit meg tudsz nézni.y-generacio-new-850x320.jpg

Az Y generáció ma egyre meghatározóbb a helyi gyülekezetekben. Lelkészként, vezetőként szeretnénk ha ők is szolgálnának és ebben örömöt találnának. Mit tehetünk? Hogyan tudjuk őket ösztönözni? 

Nem régen a személyes benyomásaim miatt elkezdtem ezzel a témával foglalkozni egy kicsit. Különféle kutatásokat találtam, elsősorban más szervezetekkel kapcsolatban. Amikor a tapasztalatom és ezeket a kutatásokat összevetettem, ezt a hat dolgot találtam a legfontossabbnak. 

1, Önállóság 

A motiváció hosszú távon való megtartása a megfelelő keretek kijelölése, a célok világos kommunikálása és a döntésekben meghagyott szabadság. Ezek között ott az önállóság. Egy-egy gyülekezetben szolgáló y generációs fiatal számára, igen fontos, hogy önállóan tudja elvégezni az adott feladatot. Egy lelkész ebben sokat segíthet! Célszerű figyelni arra, hogy a feladat kihívást jelentsen és ne pánikot keltsen! :) 

2, Gyülekezeti légkör

Egyes generációknál a gyülekezeti hűség szinte mindent felül írt. Ha "óriási balhék" voltak is egy-egy gyülekezetben ők kitartottak. Ma a gyülekezet befogadó és nyitott légköre nagyban meghatározza, hogy ez a generáció ott marad e az adott gyülekezetben. Azt gondolom, hogy egy vezető vagy lelkész legfontosabb feladat a légkör teremtés. 

3, Vezető személye

A települések sőt, országok közötti mobilizáció még inkább előtérbe helyezi egy adott közösség vezetőjét. Mennyire elérhető? Mennyire nyitott? Mennyire hiteles? 

4, Megbecsülés kifejezése

Bizonyára ismerjük azt a generációt, amely egy-egy szolgálat után, még a neve említését sem igényelte. Egyszerűen elvégezte az adott feladatot, nem várt érte dicséretet vagy különösebb megbecsülést. Tudatában voltak annak, hogy Isten meg fogja őket jutalmazni. Azt gondolom, hogy az Y generációhoz tartozók is tudatában vannak ennek. A megbecsülés kifejezését sokkal inkább visszajelzésként igénylik. Lelkészként vagy vezetőként ezen a területen van mit behoznunk. 

5, Önmegvalósítás 

Nagyon gondolkoztam, hogy ez maradjon vagy ne legyen itt. Végül azért döntöttem a mellett, hogy legyen itt, mert nem csak munkahelyi, önkéntes közösségekben fontos, hogy egy ember azt érezze, hogy a képességeit ki tudja vonatkoztatni, hanem egy gyülekezetben is. Az ajándékai, adottságai, képességei szerint tudjon valaki  a szolgálatban részt venni. Hosszú távon ennek nagyon komoyl jelentőssége van, nem csak a kiégés megelőzése szempontjából! 

6, Biztonság 

Az egyik gyülekzetben azt mondtam az önkéntes vezetőknek, hogy "szabad hibázni" miközben egy jelentős feladatot megoldunk. Amikor a kiértékelésre került sor, azt mondták, hogy ez a mondat valóságosan felszabadította őket és biztonságban érezték magukat. 

elte1.jpg

Ezen kívül még jónéhány dolog volt, amelyre érdemes lenne felhívni a figyelmet. A különféle kutatások viszont azt erősítik meg, hogy erre a 6 dologra érdemes nagyon is odafigyelni egy-egy adott gyülekezetben is. Jó volna, ha lelkes önkéntesek átélnék, hogy Isten dicsőségére és az emberek javára élnek, de közben megélik, hogy a szolgálatban nem csak nehézségek, kihívások, hanem örömök is vannak! Vezetőként kicsit jobban odafigyelve, segíthetjük őket! 

Szólj hozzá!

Az ostobák magabiztossága

2018. március 23. 17:53 - Jóföldi Endre

Nemrégiben olvastam a Tudatos vezetés blogon, a Dunning - Kruger jelenségről, miszerint "a kevés tudással és/vagy gyakorlattal rendelkező személyek hajlamosak messze túlbecsülni a képességeik szintjét az adott tevékenységben egy kognitív torzításnak köszönhetően. Ahogy növekszik a tudás, egyre inkább rájönnek az emberek, milyen keveset tudnak, ezáltal a magabiztosságuk is erősen lecsökken.  Rengeteg tudásszerzés és gyakorlat után viszont újra elkezd emelkedni az önbizalom mértéke, de sose lesz olyan magas, mint az ostobáké. Ha volt már alkalmad professzorokkal, kiváló szenior menedzsment tagokkal vagy nagy gyakorlattal bíró orvosokkal beszélgetni, biztosan tapasztaltad a diagnózisaikkal és következtetéseikkel kapcsolatos óvatosságot." A teljes cikket itt olvashatjátok el.

dunning_kruger_jelenseg.jpg

Nem akarok nagyon ironizálni, de a cikkben szereplő ostobaság keresztény kiadásával is találkoztam már nem egyszer. Például a teológiai hallgatóval, aki egy félév elvégzése után már csalhatatlan önbizalommal nyilatkozik a legkomplexebb teológiai kérdésekről is.

És találkoztam a másik véglettel is. Paul Kissling, az egyik legnagyobb tudású teológiai tanárom, aki a Genezishez írt két kötetes kommentárt, azt mondta: "Emlékszem arra, amikor 20 évesen késhegyre menő vitákat folytattunk kérdésekről. És rettentő magabiztosak voltunk. Ma már sokkal kevesebb dologban vagyok biztos, de azokban egyre biztosabb vagyok."

Szólj hozzá!

Ki fizeti meg a vezetés árát?

2018. február 13. 11:05 - BenBacso

Mi ez a cím? Miféle árról van szó? Amikor a vezetésről gondolkodunk inkább ezek a szavak jutnak eszünkbe: befolyás, hatalom, hatás. A vezetésnek az egyházban is, van egy árnyoldala. Erről keveset beszélünk. A lelkészek, presbiterek, vezetők, elöljárók vagy bárhogyan is nevezzük őket, azt gondolom és remélem, hogy sokat tesznek a helyi gyülekezetért. Ennek azonban ára van. Benne van a lemondás olykor, máskor pedig álmatlan éjszakák egy-egy gond miatt. Még mielőtt félreértés történne, nem vagyok pesszimista a vezetést illetően az egyházban. Sokkal inkább realistán optimistának mondanám magam. A valósághoz azonban ez is hozzátartozik. A kérdés, tehát így adódik: Ki fizeti meg a vezetés árát? 

leadership.jpgA vezető...

Kétségtelen, hogy aki vezető lesz, annak nem csak a jó dolgokból jut, hanem a nehézségekből is. Nem csak magáért lesz felelős, hanem a rábízottakért. Tehát neki is meg kell fizetnie a vezetés árát. Nagyon inspiráló, amikor látjuk, hogy a sokféle nehézség közepette egyes vezetők nem feladják, hanem kitartanak, a kudarcokból tanulnak, a sikereket nem sajátítják ki. 

A vezető családja...

Erre nem szoktunk gondolni. A vezetés árát bizony a család is megfizeti. Ahhoz, hogy vezetőként szolgálhassunk, elengedhetetlen. Mennyi házasság, család esett áldozatul annak, hogy nem voltak tisztában vele, amikor belevágtak! Egy gyülekezeti közösségben pedig még fokozottabban így van. Ahol a család bevonódik erre fel kell készülni! Márpedig egy gyülekezet ilyen hely! Érdemes elolvasni Oswald Sanders, Lelki vezetés c. könyvét. 

Szólj hozzá!