Gyülekezetvezetés

Ha azt gondolod vezető vagy, és magad mögé nézve nem látsz senkit, csak sétára indultál.

Zane Pratt: 10 dolog, amit minden kereszténynek tudnia kell az iszlámról

2019. május 01. 22:30 - Kereso75

Az iszlám gyorsan növekvő vallás, különösen a nyugati világban. A keresztényeknek egyre jobban tisztában kell lenniük magával az iszlámmal, és ami a legfontosabb, azzal hogyan oszthatják meg a híveivel Jézus Krisztus evangéliumát. Itt van 10 dolog, amit az iszlámról megtanultam abban a 20 éves időszakban, amíg misszionáriusként egy muszlim többségű országban szolgáltam.

6822381_284ca4e7e5_o.jpg

1. A „muszlim” és az „arab” nem ugyanaz

A „muszlim” vallási kifejezés. Egy muszlim olyasvalaki, aki iszlám vallású. Az arab ezzel  szemben, etnikai, nyelvi kifejezés. Az arab az arab nyelvet beszélő népcsoport tagja. Igaz, hogy az iszlám az arabok köréből származik, és a Korán arabul íródott. Néhány arab történelmileg azonban része volt az ősi ortodox keresztény egyházaknak. Másrészről az iszlám messze túlterjedt már az arab világon, és ma már a legtöbb muszlim nem is arab. Ide tartoznak a törökök, a kurdok, az irániak, a pakisztáni, más dél-ázsiai muszlimok, a malajziai és az indonézek, akik szinte mindegyike muszlim, de egyikük sem arab.

2. Az „iszlám” szó alávetést jelent

Egy muzulmán az, aki istennek veti alá magát. Az iszlám alapgondolata, hogy ki az isten, és hogyan kell imádni és szolgálni, Mohamed tanításán alapul. Így az iszlám alapvető hitvallás ez: „Nincs más isten, csak isten, és Mohamed az ő prófétája.”

3. A muszlimoknak két nagy felekezete van

A muszlimok két legnagyobb felekezete a szunnita és a siita. A szunniták az összes muszlim 85 százaléka. A szétválás az első generációban történt Mohamed halála után, és egy olyan vita során jött létre, amikor az volt a kérdés, kinek kell az iszlám közösség vezetőjévé válnia.

4. Az iszlám teológiát az egy istenbe, az Isten prófétáiba, könyveibe, angyalaiba, rendeleteibe és végső ítéletébe vetett hitként lehetne összefoglalni

Az iszlám azt tanítja, hogy az emberek szellemileg semleges állapotban születnek, tökéletesen képesek teljes mértékben betartani Isten követelményeit, még akkor is, ha személyesen vétkeztek. Az emberiségnek tehát nem üdvösségre, hanem tanításra van szükséges, és éppen ezért az iszlámnak prófétái vannak, de nincs üdvözítője.

5. Az iszlám azt tanítja, hogy Jézus nagy próféta volt

Az iszlám megerősíti, hogy Jézus szűzből született, hogy bűntelen életet élt, hatalmas csodákat vitt végbe, és hogy a történelem végén ismét eljön. Még Isten szavának is nevezi. Ugyanakkor kifejezetten tagadja Krisztus istenségét, és tagadja az „Isten fia” címet, mint istenkáromlást. Azt is (a többségi nézet szerint) tagadja, hogy meghalt a kereszten, azt állítva, hogy Jézus helyett valaki mást feszítettek, és hogy Jézus anélkül ment el a mennybe, hogy a meghalt volna. Az iszlám kifejezetten tagadja a helyettesítő engesztelés lehetőségét.

6. Az iszlám gyakorlatot az iszlám öt pillére határozhatja meg

Ezek a hit vallomásából állnak („Nincs isten, csak isten, és Mohamed az ő prófétája”), ima (a rituális ima arabul naponta ötször, Mekkával szemben, és az előírt meghajlások, leborulások végrehajtása), alamizsnák (néhány hivatalos iszlám országban adóként behajtva), böjt (a Ramadan holdhónapja, amely alatt a muszlim hívők amíg süt a nap böjtölnek, de a sötétben ehetnek), és zarándoklat (a Hajj, vagy a mekkai zarándoklat, amelyet minden muszlim hívőnek egyszer meg kell tennie az életében).

7. A muszlimok túlnyomó többsége nem terrorista

Valójában a normális iszlám vallási törvény megtiltja a nem harcosok szándékos megölését a csatában. Magát az az öngyilkosságot is megtiltja. Egy kisebbségi nézet, amely lehetővé teszi ezeket a dolgokat, és ugyanígy csak apró kisebbség, aki terrorista tevékenységet folytat.

8. A muszlimok lehetnek a legbarátságosabb, legvendégszeretőbb emberek a földön.

Remek szomszédok és nagyszerű barátok tudnak lenni. Egyetlen kereszténynek sem kell félni, hogy kapcsolatot alakítson ki egy muzulmánnal.

9. A muszlimoknak is Jézus Krisztuson keresztüli szabadításra van szükségük

Pontosan ugyanúgy elveszettek, mint bármely más nem keresztény - sem többé, sem kevésbé, mint bárki más. Továbbá muszlimok is eljutnak odáig, hogy Jézus Krisztusban hitre jussanak. Általában hosszabb időt vesz igénybe, hogy megtapasztalhassák az Isten Igéjét és a keresztények életét egyaránt, de ma több muszlim jut hitre Jézusban, mint a történelem bármely más pontján.

10. Isten szereti a muszlimokat, és mi is - még azon keveseket is, akik ellenségeink lehetnek

Szeretnénk eléggé szeretni őket ahhoz, hogy barátságban legyenek velük, eléggé szeretni őket, hogy vendégül lássuk őket otthonunkban, és eléggé szeretni őket ahhoz, hogy megosszuk velük az evangéliumot.

 

A cikk eredetije itt olvasható

2 komment

A tagadás 10 veszélye a "haldokló" gyülekezetben

2019. március 06. 11:17 - BenBacso

Azon gondolkodom, hogy mi lehet a tagadás veszélye (esetleg következménye!) egy olyan gyülekezetben, amely "haldoklik."   

dyingchurch.jpg

  1. A probléma csak egyre rosszabb lesz.
  2. A jövő generációja elhagyja a gyülekezetet. 
  3. A vezetők fogják sajnálni igazán, hogy tagadták a valóságot. 
  4. A gyülekezet el fogja mulasztani a lehetőséget a megoldásra. 
  5. Nincs sürgetés a változásra, marad minden...
  6. A "karbantartás" a misszióban konfliktust és frusztrációt szül. (destruktiv konfliktust) 
  7. A tagadásban lévők általában "engedetlenekké" válnak.
  8. Az ilyen gyülekezetek könyebben megtűrnek nyílt és botrányos bűnöket is. 
  9. A gyülekezet elveszíti a "legjobb" tagjait, akik a változás eszközei lehetnének. 
  10. A kényelem "bálvánnyá" válik. 

 

Nyílván a lista nem teljes! Te hogyan folytatnád?  

Szólj hozzá!

5 dolog, amely meghatározza a "látogatók" visszatérését

2018. szeptember 27. 17:40 - BenBacso

Mi az ami egy látogatót újra arra ösztönöz, hogy visszatérjen a gyülekezetbe? Biztos benned is felmerült már a kérdés. Bennem is. Azt is megkérdeztem már, hogy miért nem akar valaki az adott gyülekezetbe járni! 

Az utóbbi időben többen jöttek a gyülekezetünkbe, akik végül maradtak is és tagokká váltak. Más gyülekezeti vezetőkkel és lelkészekkel beszélgetve, valamint egy cikket olvasva, fogalmazódott meg bennem ez az öt dolog, amely számít egy gyülekezet meglátogatásánál. 

photo-1516810714657-e654b97f1d80.jpg

1, Az üdvözléskor szerzett benyomás

A legtöbbször, akikkel beszélgettem egy-egy gyülekezetbe való beilleszkedésről, nem az üzenet biblikusságát, a dicsőítés szinvonalát emelték ki, hanem, hogy az alkalom előtt és után, mit tapasztaltak a gyülekezet tagjaitól. Volt e aki odament segíteni neki? Megkérdezte: "Hogyan érezted magad?" Segítette egy hirtelen felmerülő problémában (pl. gyors bevásárlás)? Vagy tippeket adott éppen egy költözés után a boltok, orvosok stb. ügyében. Ha az üdvözléskor és a távozáskor valaki nem érzi, hogy törődnek vele, miért is jönne vissza?

2, Releváns és világos üzenet 

A látogatók számára nem könnyen érthetők minden esetben a teológiai fogalmak (pl. megigazulás). Egyértelmű, hogy a biblikus és teológiailag is precíz üzenet rendkívül fontos, de a jól érthetőség is. 

3, Elérhető pásztor 

Sokak számára a lelkész vagy pásztor egy nehezen megközelíthető személy. Rendkívül sokat jelentenek az emberi gesztusok. Amikor a lelkész az alkalom után odamegy az új emberekhez, beszél velük stb. A közvetlenség csak erősíti a közösségről szerzett benyomást. 

4, Egészséges gyermek-misszió

Az az érzésem, hogy elmúltak azok az idők, amikor a szülők szinte mindenáron hozták magukkal a gyülekezetbe a gyermekeiket. Ma sokkal inkább jellemző az, hogy a szülők olyan gyülekezetbe akarnak járni, ahová a gyermekeik is szeretnek. Ellenkező esetben ők maguk is sokkal nehezebben csatlakoznak vagy otthon maradnak. Ez lelkes és felkészült tanítókat és gyermekmissziós munkatársakat igényel. 

5, Hiteles dicsőítés

Megértettem, és egyre inkább változok én is ezen a téren. Ha egy látogató azt látja, hogy a közösség nem énekel, hanem valami egyébbel van elfoglalva (például a telefonjával) akkor nem dicsőítésként, hanem egyszerűen éneklésként fogja csak átélni az Istent magasztaló dicsőítést. 

Tehát 5 dolog, amelyet tehetünk:

  1. Törődésről beszélő légkört alakítunk ki az üdvözlésnél!
  2. Világos és érthető, ugyanakkor praktikus, alkalmazható igehirdetést készítünk!
  3. A lelkész is megtestesíti a közvetlenséget és a személyességet a közösségben!
  4. Istenre mutató, ugyanakkor szórakoztató gyermekmunkát ajánlunk!
  5. Hiteles dicsőítést vezetünk!
Szólj hozzá!

Mit tanulhatunk John MacArthur prédikációs stílusából?

2018. július 07. 14:07 - BenBacso

Mindenkitől van mit tanulni! Különösen is igaz ez akkor, ha valaki hosszú időt tölt el egy gyülekezetben és hűségesen szolgál ott. John MacArthur az elmúlt időszakban sokféle vitába keveredett, de van mit tanulnunk tőle. A napokban hallgattam meg Tim Challies egyik videóját arról, hogy John MacArthur prédikációi miért egyediek és mit tanulhatunk belőlük. Három dolgot említ, amely minden igehirdetőnek hasznos lehet. 

mac1.jpg

1, Az Írás szenteli meg a gyülekezetet

MacArthur első meggyőződése, hogy az Isten Igéje az, ami elkülöníti, megszenteli a gyülekezetet. Ebből fakad, hogy szóról szóra, mondatról mondatra, versről verse haladt és több tucat könyvet írt, amelynek jelentős része írásmagyarázat. Így tud hatással lenni a gyülekezet (szentek közössége) arra a világra, amelyben él.

2, A textus határozza meg a vázlatot

Azt mondják, hogy az elmúlt időszak legjobb írásmagyarázóinak egyike, de kifejezetten nehezen követhető egy-egy igehirdetés (Tim Challies). Ennek oka, hogy a textus szabja meg a vázlatot, erre épít. Sok kereszthivatkozást használ és kevés anekdotát.

3, Isten Igéjét a reflektorfényben tartja és nem "magára"vonja a figyelmet

Amikor bemutatkozott a Grace Community Church-ben egy óra húsz percet beszélt. Nem történetekre és anekdotákra épített, hanem a textust igyekezett érthetővé tenni és kontextusba helyezni.  

 

Ha szeretnéd te is megnézni, akkor itt tudod megtenni! 

 

1 komment

Hogyan lehet az Y-generációt motiválni a gyülekezetben?

2018. május 14. 21:07 - BenBacso

A generáció elméletek izgalmasak. A gyülekezetekkel kapcsolatban is sokat megmutathatnak, de sokmindent el is rejthetnek. Már írtunk errről, amit meg tudsz nézni.y-generacio-new-850x320.jpg

Az Y generáció ma egyre meghatározóbb a helyi gyülekezetekben. Lelkészként, vezetőként szeretnénk ha ők is szolgálnának és ebben örömöt találnának. Mit tehetünk? Hogyan tudjuk őket ösztönözni? 

Nem régen a személyes benyomásaim miatt elkezdtem ezzel a témával foglalkozni egy kicsit. Különféle kutatásokat találtam, elsősorban más szervezetekkel kapcsolatban. Amikor a tapasztalatom és ezeket a kutatásokat összevetettem, ezt a hat dolgot találtam a legfontossabbnak. 

1, Önállóság 

A motiváció hosszú távon való megtartása a megfelelő keretek kijelölése, a célok világos kommunikálása és a döntésekben meghagyott szabadság. Ezek között ott az önállóság. Egy-egy gyülekezetben szolgáló y generációs fiatal számára, igen fontos, hogy önállóan tudja elvégezni az adott feladatot. Egy lelkész ebben sokat segíthet! Célszerű figyelni arra, hogy a feladat kihívást jelentsen és ne pánikot keltsen! :) 

2, Gyülekezeti légkör

Egyes generációknál a gyülekezeti hűség szinte mindent felül írt. Ha "óriási balhék" voltak is egy-egy gyülekezetben ők kitartottak. Ma a gyülekezet befogadó és nyitott légköre nagyban meghatározza, hogy ez a generáció ott marad e az adott gyülekezetben. Azt gondolom, hogy egy vezető vagy lelkész legfontosabb feladat a légkör teremtés. 

3, Vezető személye

A települések sőt, országok közötti mobilizáció még inkább előtérbe helyezi egy adott közösség vezetőjét. Mennyire elérhető? Mennyire nyitott? Mennyire hiteles? 

4, Megbecsülés kifejezése

Bizonyára ismerjük azt a generációt, amely egy-egy szolgálat után, még a neve említését sem igényelte. Egyszerűen elvégezte az adott feladatot, nem várt érte dicséretet vagy különösebb megbecsülést. Tudatában voltak annak, hogy Isten meg fogja őket jutalmazni. Azt gondolom, hogy az Y generációhoz tartozók is tudatában vannak ennek. A megbecsülés kifejezését sokkal inkább visszajelzésként igénylik. Lelkészként vagy vezetőként ezen a területen van mit behoznunk. 

5, Önmegvalósítás 

Nagyon gondolkoztam, hogy ez maradjon vagy ne legyen itt. Végül azért döntöttem a mellett, hogy legyen itt, mert nem csak munkahelyi, önkéntes közösségekben fontos, hogy egy ember azt érezze, hogy a képességeit ki tudja vonatkoztatni, hanem egy gyülekezetben is. Az ajándékai, adottságai, képességei szerint tudjon valaki  a szolgálatban részt venni. Hosszú távon ennek nagyon komoyl jelentőssége van, nem csak a kiégés megelőzése szempontjából! 

6, Biztonság 

Az egyik gyülekzetben azt mondtam az önkéntes vezetőknek, hogy "szabad hibázni" miközben egy jelentős feladatot megoldunk. Amikor a kiértékelésre került sor, azt mondták, hogy ez a mondat valóságosan felszabadította őket és biztonságban érezték magukat. 

elte1.jpg

Ezen kívül még jónéhány dolog volt, amelyre érdemes lenne felhívni a figyelmet. A különféle kutatások viszont azt erősítik meg, hogy erre a 6 dologra érdemes nagyon is odafigyelni egy-egy adott gyülekezetben is. Jó volna, ha lelkes önkéntesek átélnék, hogy Isten dicsőségére és az emberek javára élnek, de közben megélik, hogy a szolgálatban nem csak nehézségek, kihívások, hanem örömök is vannak! Vezetőként kicsit jobban odafigyelve, segíthetjük őket! 

Szólj hozzá!

Az ostobák magabiztossága

2018. március 23. 17:53 - Kereso75

Nemrégiben olvastam a Tudatos vezetés blogon, a Dunning - Kruger jelenségről, miszerint "a kevés tudással és/vagy gyakorlattal rendelkező személyek hajlamosak messze túlbecsülni a képességeik szintjét az adott tevékenységben egy kognitív torzításnak köszönhetően. Ahogy növekszik a tudás, egyre inkább rájönnek az emberek, milyen keveset tudnak, ezáltal a magabiztosságuk is erősen lecsökken.  Rengeteg tudásszerzés és gyakorlat után viszont újra elkezd emelkedni az önbizalom mértéke, de sose lesz olyan magas, mint az ostobáké. Ha volt már alkalmad professzorokkal, kiváló szenior menedzsment tagokkal vagy nagy gyakorlattal bíró orvosokkal beszélgetni, biztosan tapasztaltad a diagnózisaikkal és következtetéseikkel kapcsolatos óvatosságot." A teljes cikket itt olvashatjátok el.

dunning_kruger_jelenseg.jpg

Nem akarok nagyon ironizálni, de a cikkben szereplő ostobaság keresztény kiadásával is találkoztam már nem egyszer. Például a teológiai hallgatóval, aki egy félév elvégzése után már csalhatatlan önbizalommal nyilatkozik a legkomplexebb teológiai kérdésekről is.

És találkoztam a másik véglettel is. Paul Kissling, az egyik legnagyobb tudású teológiai tanárom, aki a Genezishez írt két kötetes kommentárt, azt mondta: "Emlékszem arra, amikor 20 évesen késhegyre menő vitákat folytattunk kérdésekről. És rettentő magabiztosak voltunk. Ma már sokkal kevesebb dologban vagyok biztos, de azokban egyre biztosabb vagyok."

Szólj hozzá!