A konfliktus a szervezésben mindennapos esemény. Ahol ketten vagy hárman együtt vannak, nagy valószínűséggel az egyik más véleményen lesz.

Legtöbben a konfliktushoz a két legkézenfekvőbb módon közelítenek: kezelik vagy a rendezik:

1.    Konfliktuskezelés: azt feltételezi, hogy a konfliktus a csoportos élet állandó jellemzője. A cél nem a konfliktus megszüntetése, hanem keretek között tartása.

2.    Konfliktusrendezés: a konfliktust a kiegyensúlyozott élet megzavarásának tartja. A cél minél hamarabb megoldást találni – rendszerint – kiegyezni.

Igazán egyik megközelítés sem ad megfelelő választ. Ezt a szomorú következtetést néhány évvel ezelőtt vontam le, amikor a gyülekezetünk óvodájának több dolgozója és az óvoda vezetője között vita alakult ki. Mivel én voltam a lelkész, engem hívtak, hogy megoldást találjak.

Először kezelni próbáltam a konfliktust, türelmesen meghallgatva mindegyik felet, egyénenként tanítva őket, hogyan fogadják el, hogy mindenki más. Az eredmény még több panasz és rosszindulatoskodás lett.
Ekkor átkapcsoltam a konfliktusrendező üzemmódba, és megbeszélést hívtam össze, hogy a felek kiegyezzenek. Kértem mindenkit, hogy hallgassa végig a másikat, és ne rögtön magát védje, aztán pedig nyíltan mondja el, hogy mi bántja. Meghatároztuk a problémákat, megtaláltuk a megoldásokat, és úgy tűnt, a megbeszélés végére mindenki egy akaratra jutott. Meg voltam győződve, hogy tökéletesre sikeredett a megbeszélés.

Azonban alig telt el három hét, az igazgató és a munkavállalók harmada felmondott, az óvoda a működésképtelenség szélén állt. Nyilvánvalóan a konfliktust sem nem kezeltük, sem nem oldottuk meg. Csak bekerült a szőnyeg alá, ahol aztán tovább fortyogott, és a végén felrobbant.

Konfliktusátalakítás a konfliktus szemléletének egy harmadik módja, amely a konfliktust nem kezelendő vagy rendezendő problémaként nézi, hanem mint lehetőség arra, hogy a csoport rendes működése során összekovácsolódjon.

Hogyan lehet a konfliktuskezelés vagy -rendezés helyett ráhangolódni a konfliktus átalakítására?

1.    A konfliktust nézzük úgy mint egy lehetőséget! A konfliktust általában problémának tartjuk, tehát viszolygunk attól, hogy bármit kezdjünk vele. Nézzük a konfliktust a maga realitásában, sokat tanulhatunk abból, ha a felszín alá nézünk.

2.    Tiszteljük az ellenszegülőket! A büszkeség az elsődleges akadálya a konfliktus átalakításának. Amikor meg vagyunk győződve igazunk felől, és arról, hogy a másik van tévedésben, sőt ő maga a probléma, akkor a konfliktus biztosan elharapózik, vagy holtpontra jut.

3.    Határozzuk meg a fő okokat! A házastársak nem is annyira a pénz miatt veszekednek, hanem az igazi gond az irányítás. Mindig nézzünk a kiváltó tények mögé, és keressük meg a probléma gyökerét.

4.    Közös jövő lebegjen a szemünk előtt! Az elején tegyük fel magunknak a kérdést: „Hogyan tudunk mindkettőnk számára valami jobbat kialakítani?” Ha az ellenlábasunkat nem tudjuk jövőbeli elképzeléseinkbe beleilleszteni, akkor a konfliktust sem tudjuk átalakítani.

5.    Tudjuk, mikor kell lezárni! A konfliktust csak úgy lehet átalakítani, ha mindkét fél hajlandó jóhiszemben tárgyalni. Ha a másik fél kitart kötekedő magatartása mellett, lehet, hogy nem marad más hátra mint felállni, és elválni – vagy legalább is még várni. A konfliktus átalakítása nem egyenlő a főhajtással.

6.    Vonjuk le a tanulságot! A konfliktusok a mélyben lappangó feszültségek felszíni tünetei, tehát előfordulhat, hogy újból felszínre törnek. Hogyan vonjuk és osztjuk meg a mostani konfliktus tanulságait úgy, hogy a jövőre nézve tanulhassunk belőle?

A konfliktus elkerülhetetlen, de annak káros kihatásai gyakran elkerülhetők. Azáltal, ha nyitottak vagyunk arra, hogy meglássunk lehetőségeket ahelyett, hogy csak a nyertes és vesztes viszonylatában gondolkodjunk, számunkra is sikerülhet meglévő konfliktusainkat és a szervezeti kulturánkat átalakítani.

Kérdés: Milyen megközelítést találtunk a konfliktuskezelésben hatékonynak? Hozzászólásainkat  ide kattintva megoszthatjuk.

Lawrence W. Wilson Indiana állam Fishers városában vezető lelkész, emellett filozófus és író. Egyik témája, hogy milyen nehézségei vannak a keresztény vezetésnek a mai világban. Elérhető blogján, a Suburban Pastor vagy a Twitteren keresztül.