Gyülekezetvezetés

Ha azt gondolod vezető vagy, és magad mögé nézve nem látsz senkit, csak sétára indultál.

Szerepcsere - avagy, hogyan lett a vámszedők és bűnösök barátjának követőiből übermensch?

2011. május 20. 06:00 - kereso

Sok embernek, aki nem "hitben nevelkedett" (bocsánat, hogy ezt a nevetséges formulát használom, de annyira "kifejező") annak az első asszociáció, ami beugrik az egyház kapcsán: ítélkezés.

Számos ilyen emberrel való beszélgetésem kapcsán a következőkre jutottam: mit jelent az, hogy az egyház ítélkező? A következőket:

  • intoleráns minden más szemléletmóddal szemben;
  • nem veszi a fáradságot sem, hogy megértse a másik fél álláspontját;
  • úgy igyekszik kioktatni az életről, hogy a saját cipőfűzőjét sem tudja megkötni;
  • magas erkölcsi mércét tart az emberek elé, amelyeket nem lehet betartani, miközben sorra derülnek ki a botrányok az egyházi szolgák között;
  • egyébként is csak a képmutatók járnak templomba/gyülekezetbe.

Ha jól megfigyelitek ezeket a kifogásokat, akkor jól látható, hogy az átlag (!) magyar embernek nem Istennel van baja, hanem az egyházzal. Az egyházzal, éspedig azért, amilyen az egyház. Az egyházzal nem általánosságban, hanem személyre bontva. Honnan lesz nekem képem arról, hogy milyen az egyház? Onnan, hogy megismerkedem valakivel, aki "egyházas" ember. Legyen az hites, golgotás, katolikus, református, pünkösdista, szabad keresztyén metodista, stb. Az emberről alkotunk képet, és az emberről alkotott képünkhöz társítjuk az adott csoportot, amihez ez az ember tartozik.

Keresztény a "magasságban"

A fentiek szerint MA az átlag keresztyén elérhetetlen magasságokban leendő valóság, lehetőség szerint értelmiségi, de ha nem, akkor is tegyen úgy, mintha; ne közösködjön bűnösökkel, mert megmondták az apostoli levelek, aki a világgal közösködik, ellensége az Istennek. Különüljön el mindenkitől, aki nem gondolkodik ugyanúgy, mint a közösség ahová tartozik. Kvázi, a tökéletesség magasságában létező valaki az, aki 'egyházi' (szándékosan nem a keresztyén/keresztény szót használom, később kiderül miért).

Az egyházhoz nem tartozó embereket, vagy akik nem gyakorolják a vallásukat (direkt: vallás!) azokat a következő megnevezésekkel szokás illetni: hitetlen, pogány, ateista, bűnös, erkölcstelen, elveszett, a gonosz szolgája, nem hívő, világi, általánosságban: a világ. Ezek a megnevezések enyhén szólva sértőek. Gondold el, ha téged hívnának így. Nincsen személy, hanem kategóriák vannak! Dobozok, és a két fő doboz: jók és rosszak. (Persze, tudom, illik mondani, hogy én, aki rossznak, bűnösnek nevezek valakit, én is bűnös vagyok, de ez legtöbbször csak üres frázis, mint „a bűnösök között első vagyok én” keresztyén egoista jelmondat – ami azért Pálnál nem egészen így hangzott!). Az ítélet, elítélés, címkézés, kategorizálás abból a meggyőződésből fakad, hogy én, aki véleményt alkotok, birtokában vagyok valaminek, amit megérdemlek (!), és jogomban áll ítélkezni mindazok fölött, akik nincsenek birtokában annak, aminek én igen. (az más kérdés, hogy ennek van az a foka, amikor már senki nem elég jó, és a delikvens azon szomorkodik, hogy már mindenki bűnös és tévtanító (!) lett, és ilyenkor szokott az ilyeneknél bejönni az „ez már az utolsó idők” toposz, hiszen „nincsen igaz egy sem”, illetve csak egy: én).

Jézus nem a megfelelő emberekkel barátkozik

Nos, az imént felsorolt jellemzők az evangéliumokban Jézus ellenségeire igazak! Az írástudók és a farizeusok kapcsán az átlag ’egyházinak’ a képmutató szó jut az eszébe. Használatos is ez a megnevezés a „jók” egymás közötti harcában, amikor egymást „farizeusnak” nevezik. Ám, a farizeusok nem a két szép szemükért érdemelték ki a „képmutató” jelzőt Jézustól! A nevezett két csoport Jézus korában Izrael (kvázi az egyház) vallási elitjét alkotta. Nagyon fontos kiemelni, hogy nem papokat (!) hanem olyan „hívő” ’egyháziakat’ akik nagyon jól ismerték a Bibliát. Ismerték a törvényeket, magyarázták, megtartották. Ha megfigyeltük valaha, a vita mindig a törvény értelmezése körül forog Jézus és a farizeus/írástudó csoport között (törvényeskedés). Jézus a farizeusok szerint a vámszedők és a bűnösök barátja, iszákos és részeges ember (Luk 7,34).

A következő szituációkban látjuk Jézust:

1.      Amikor anyja és testvérei látogatásukkal megpróbálnak maguknak dicsőséget szerezni, hogy nyilvánvaló legyen, hogy ez a sikeres fiatalember a mi rokonunk, Jézus elutasítja ezt a helyzetet. (Tehát a családon belüli kivételezés keményen kivédve).

2.      Kánában egy menyegzőn vesz részt. Nos, az egyik legnagyobb tévedés az, amikor arra gondolunk, hogy a menyegző az volt akkor, amit most a különféle kegyességi irányzatot követő keresztyének annak neveznek. Nem, a menyegző az ókori Izraelben egy hétig tartó fergeteges ünneplés, ahol bizony tekintélyes mennyiségű bor fogyott el.  Nem véletlenül történet, ami történt. Jézus bort ’csinált’ a vízből, ez egy olyan botrányos cselekedet, ami nem fér bele a „jézusképbe” ezért misztifikáljuk, pedig itt szó szerint arról van szó, hogy megszánta a házigazdát. Jézus részt vett ezen a mulatságon és minden bizonnyal maga is fogyasztott bort. Az is teljesen nyilvánvaló, hogy az úgynevezett „utolsó vacsoránál” nem annyi bort ittak meg Jézus és tanítványai, amennyit ma az úrvacsorában/eukarisztiában elfogyasztunk.

3.      Jézus tanítványai többségében a mai értelemben vett kisemberek voltak. Továbbá vámszedők és radikális nacionalisták (Zélóták).

4.      Jézus a nőkkel megszégyenítően nyitottan beszélgetett, és egy alkalommal (amit még a Biblia is feljegyez) hagyta, hogy egy parázna nő (kurva!, prostituált!) drága olajjal kenje meg a lábát és majd a hajával törölje le. Távol álljon tőlem minden blaszfémia, de nehezen tudom ezt elképzelni erotikus töltet nélkül, lévén, hogy én is férfi vagyok és hitvallásunk szerint Jézus is az volt. A samáriai asszonnyal való beszélgetése pedig egyenesen vérlázító, hiszen a leglenézettebb néphez tartozott, a kor leglenézettebb csoportjához (a nőkhöz), akik kb. a szexuális tárgy kategóriában szerepeltek.

5.      Jézus Zákeust, a fővámszedőt követői közé hívja, és kijelenti, hogy üdvössége lett neki és a házában lakóknak. A vámszedőt nehéz mai nyelvre lefordítani, körül írni, de talán egy magyar embernek érzékletes példa lehet, hogy a vámszedő az, aki ’56-ban a magyarokat lőtte, majd később gazdag lett, mert jókor volt jó helyen. A vámszedő továbbá az, aki eladja saját hazájának minden kincsét, és saját honfitársait fosztja ki. Ebben Zákeus nagyon király volt. Jézus bemegy hozzá, még mielőtt bármi történne. Tehát nem a „megtért” Zákeushoz megy be!

Sorolhatnánk még, de száz példának is egy a vége. A keresztyén szó annyit tesz: krisztusi. Amennyiben a fenti szellemiség igaz ránk, annyiban vagyunk keresztyének. Hiba, amikor ószövetségi, apostoli levelekbeli és jelenések könyvbeli igék alapján értelmezzük Jézus szavait. Jézus a megtestesült ige. Minden más része a Bibliának az ő életének és szavainak az összefüggésében értendő. A fenn felsorolt esetek nekem Isten Jézusban lévő szeretetéről beszélnek, ellenben a farizeusok törvényeskedésével!

Szikszai Szabolcs, az Ujragondolo blog írója

10 komment
Címkék: gondolkodás

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sonki 2011.05.20. 07:59:17

Yeah, nagyon egyetértek!

A legtöbb igehirdetés mindenféle elméletről meg mellékes dologról szól, pedig mennyivel jobb lenne, ha a fentiekről szólna, ezt a rossz alapbeállást billentené át az emberek fejében és segítene isteni módon szeretni másokat.

grafomann 2011.05.20. 12:28:14

Mike barátom fejtegette tegnap, hogy a héber és görög BŰN szó alapjelentése célttévesztés (amikor az íjász elvéti a célt). Ebben az értelemben... nagyon elgondolkodtató.

Zsolt520 (Kovács Zsotza Zsolt) · http://zsotza.blogspot.com 2011.05.21. 10:06:47

Nekem úgy tűnik,hogy vagy a teológiákon kellene nagyot változtatni /változni,-az Igehirdetés tanulásával,gyakorlásával kapcsolatban,vagy ha ott jó alapot kapnak a leendő lelkészek,akkor visszatérni a jó alapokhoz. Persze ehhez kellenének Igére igényes,nyitott gondolkodású,a panelválaszokat elutasító, "szellemi aranyásó" hallgatók is. Amíg a "lelkész-rendszerben" a gyülekezettől függ -anyagilag- a pásztor,kevésbé mer erős üzeneteket hirdetni.

Elijahu ben Natan 2011.05.28. 16:52:59

@grafomann: a BŰN szó alap jelentése céltévesztés.

szia grafoman.
Először is gratulálok a cikkedhez, nagyon velős, és nagyon találó. Nagyon egyet is tudok vele érteni. Szerintem lehet valami közöd a teológiához, ha meg nem, érdemes lenne elkezdened, nem tudom hány éves vagy, de újat kezdeni sohasem késő. Annyit azért kiérzek a cikkedből, hogy nagy támadásokat éltél meg az "igaz keresztyének" és az "igaz egyház" részéről. Megértelek, jómagam is sokat szenvedtem tőlük.
Egy dolog miatt azért mégis úgy döntöttem, hogy írok. A bűn. A rabbik úgy tanítják, hogy a bűn nem más, mint Isten törvényének a megszegése. Ez történhet tudatosan, meg tudat alatt. Tudom ebbe is bele lehet kötni. De aki ismeri az Úr igéjét eredeti nyelven, az nagyon fennakad ezen a hozzászóláson. Ha megengeded, írnék néhány szót, ami a bűnt különféle aspektusból közelíti meg. Kezdjük a héberrel:

hatat, vagy hátá - olyan bűnt jelent, mint Isten erkölcsi parancsainak átlépése, de történik ez úgy, hogy nem okozunk közvetlenül senkinek kárt vele. Pl. látom szereted a szexuális dolgokat feszegetni, ilyen hátá a szívbéli hűtlenség.

aszam - úgy vesszük semmibe Isten erkölcsi parancsait, hogy ezzel másnak kézzelfogható testi vagy leli-szellemi kárt okozunk. Pl. hogy maradjunk a szaftos témánál, ha valaki megerőszakol egy férjes asszonyt, vagy gyerekeket molesztál.

pesá, vagy pása - olyan bűn, ami az Örökkévaló ellen irányul, de kézzelfogható kárt nem okoz. Pl. nem szentelem meg a nyugalom napját, vagy haragszom Istenre, stb.

avon - olyan bűn, ami Isten ellen irányul, és kárt is okoz. Pl. Isten tekintélyének rombolása, vagy az Ő igéjének téves tanítása, az Őhozzá tartozó szentek gyalázása, megverése, megölése.
Itt fontos, hogy az avon jelenti a bűn következményeit is, és az is fontos, hogy itt tudatos dologról van szó.

Hammasz - valakiben kárt tenni, elnyomni valakit, gonoszul cselekedni valakivel. - azt gondolom, hogy célt téveszteni nem készakarva akarunk, így ebben is benne van a tudatosság.

sok szó van még a héberben, a bűn kifejezésére, de hogy bemutassam a bűn sokféleségét, és komoly, súlyos voltát, arra ennyi is elég.

az ógörögben, amire lefordították az evangéliumokat több szó is van.

hamartia - amiről a barátod beszélt.

aszebeia - Istennel, az Ő törvényeivel és a felebaráttal való tudatos szembenállás. Ha jól emlékszem ez a krisztusi "nagyparancsolat"-nak teljesen tudatos áthágása.

Szóval a bűnt igen is teszi az ember, és nem csak célt téveszt szegény. Egy református teológustól hallottam, hogy az általuk olyan nagyra becsült Kálvin János gyakran hangoztatta a mondatot: non posse non peccare - az ember nem tud nem vétkezni. És ez a jó, mert különben minek halt volna meg Jézus? Én nem végeztem teológiát, de ha csak az igét olvasod héberül-görögül-magyarul, tök mindegy, arra jössz rá, hogy az a csoda, hogy még élünk, hogy Isten nem vette még el az életünket, amennyi mocskot megcsinálunk egy nap. Az ember bűnös, ki kell mondani, de azt is, hogy Jézusban megkaptuk a megigazítást is. Valami furi módon úgy van ez, hogy az ember egyszerre bűnös is meg megigazult is. Én legalább is így látom.
És hogy az önigazult keresztyének mit mondanak erre, hogy van szent-szentebb, meg legszentebb, nem érdekel. Egy dolog érdekel. Istennel lenni. És ez jó. És ha azt mondja rám valaki: lázadó, bűnös, hűtlen, csaló, stb. azt mondom igaza van. De tudod mi a legdurvább? Hogy ezt nem nekem mondja, hanem Krisztusnak, akiben élek, és aki bennem él. Furi, de igaz.
sok áldást kívánok még, és nagyon sok ilyen jó írást.
szeretettel: Illés

grafomann 2011.05.29. 00:01:58

@Elijahu ben Natan: Köszönöm az kiegészítést, és a biztatást. Ha gondolatot ébresztettem, az már jó. Alapjaiban egyetértünk. Tisztában vagyok a bűnfogalom sokrétűségével, lévén, hogy ebből írtam a szakdolgozatomat, bár nem egzegézisből :). Köszönöm az értékes hozzászólást!

Elijahu ben Natan 2011.05.29. 09:49:22

@grafomann: Szeretettel. Én azt gondolom, hogy téged nem engednek kiteljesedni, pedig nagy kár. Hiszem, hogy nagyon értékes ember vagy. Nem tudom melyik felekezettől szenvedtél annyi hammaszt, de ha csak teheted, járj nyitott szemmel, és találd meg azt a közösséget, ahol megbecsülnek, ahol kellenek az ilyen szeráf-lelkületű hívő emberek (akik az Úrért égnek és az Ő igazságáért). Nekem sokat adnak a szektásnak titulált, basszusgitáros, dobos, szintis dicsőítő alkalmak. Nem bírom az orgonazenét, kaptam is a fejemre miatta nénikémtől, de nagyon ritka ha beteszem a lábam egy történelmi felekezet templomába. Egyszerűen rosszul vagyok mindattól, amit a cikkedben is írtál. Zsidó lévén szeretem a bulit, a táncot, azt, ha nem temetési hangulat van az összejöveteleken. Szeretek nevetni, és ami a lényeg, egyenesen utálom a filozofikus beszédeket. Tőlünk ez nagyon idegen, és csak a lényegről tereli el az ember figyelmét. Egyszer voltam egy református templomban, de fogalmam nincs miről beszélt a pap, nagyon untam. Az ekklektikus művészetek közé fel kellene venni az ilyen igehirdetéseket. Félelmetes, mit csináltak Isten egyszerű igéjéből, amit a kisgyerekek is értenek. Hidd el, sábeszkor a zsiniben többet kapok, mint egy keresztyén templomban. Rájöttem, túl sok terhet és felesleges igát akasztanak a nyakunkba a mai egyházak, amit Jézus nem tenne, és ezzel elrabolják a szabadságunkat. Isten az aki rabol? Nem írom le a nevét, biztosan tudod, kire gondolok. És akkor adódik a kérdés: vajon az ilyen hammasz közösségek kinek a szolgálatában állnak? Isten szolgálatában? Én úgy tanultam a családomban, meg a rabbitól a zsiniben is, hogy vigyáznia kell az embernek, hová tartozik. Egy zsidó vigyázzon a szabadságára. Ezt tudom neked is tanácsolni. Ne engedd, hogy a Jézusban elnyert szabadságodat megrabolják. Ne hajtsd magadat újra iga alá, hiszen szabad vagy. Jesúa neve annyit tesz: szabadító. Bocsáss meg, hogy leírtam a tanácsom, pedig nem kérted. Csak úgy érezem, hogy benned több is ott van. Sajnálom, hogy ezt a hammaszban állók nem veszik észre. Az Örökkévaló tudta miért bukkanjak az írásodra. Döntened kell. Vagy belesimulsz abba a hammasz-mentalitásba, amitől szenvedsz, vagy kijössz a fogságból, és találsz egy közösséget, ami a tiéd, és aminek te is igazi értékes tagja vagy. Rajtad áll kedves grafoman.
Ne haragudj, hogy mindezt leírtam. Ígérem többet nem beszélek. Légy szabad Jézusban!
szeretettel: Illés

ujragondolo 2011.05.29. 11:00:17

@Elijahu ben Natan: Nagyon köszönöm Illés! Grafomann vagyok, csak a másik nick-emmel. A dolog ennél bonyolultabb. Ha elmenekülsz a szolgálat elől, akkor nem teljesítetted Isten rád bízott küldetését. Még egyetemista korom első éveiben ragadott meg nagyon Jónás története. A próféta tevékenységét mikor övezte siker? Persze, siker övezte, de nem emberek szerint való, hanem Isten szerinti. Én még azzal a fiatal vehemenciával szemlélem a dolgokat, hogy talán nem véletlen, hogy pont egy ilyen közegben kell szolgálnom. Nem könnyű, de nem érzem, hogy helyes lenne mást tenni. Még szabad vagyok (valamelyeset), de Jézusban mindenképpen,mert az egy egészen más jellegű szabadság. Szabad vagyok a bűneimtől, és ez minden szabadságnál többet ér.

Láttam, hogy tegnap hoztad létre a profilodat, gondolom, hogy hozzászólhass a bejegyzéshez, ezt külön köszönöm!

Üdv: Graf.

Elijahu ben Natan 2011.05.29. 14:53:05

@ujragondolo: Szia. Megértelek. A személyes elhívásodat te tudod. Csak nekem fáj, ha valamelyik hívő társamat szenvedni látom. Nagyon sok áldást a szolgálatodhoz, hiszem, hogy nem hiábavaló.

Hupssz. :-) Igen, most lefüleltek. :-) valóban azért regisztráltam, hogy hozzászólhassak. Lehet, hogy kellett volna valami fantázianevet választanom, de azt a nevet választottam, amit a bár micvómkor kaptam, így senki nem ismer rám. Hacsak nem a zsiniből a fiatalok. fiatalok: 30 éves vagyok :-) Az még nem öreg. :-)
Na, örültem a beszélgetésnek. Megyek, táncolok egy nagyot az Úr előtt a feleségemmel, és a gyermekemmel.
Jom szameah!
üdv: Illés

nimmy (törölt) 2013.03.02. 09:58:20

Én ugyan "hitben nevelkedett" kategóriába tartozom, de talán pont azért, mert többet láttam, mint az átlag, akik ebbe a kategóriába tartoznak (többet, mint amennyit tudni szeretnék), ugyanezeket tudom mondani, mint amivel kezdted az egész bejegyzést.
Az egyház(ak)nak nagyot kéne fordulniuk, de mondok még valamit. Rászántam tavaly magam végre, hogy végigolvassam a Bibliát, több okból is, és nem bántam meg. Az emberiség akárhogy változott és fejlődött, és bizonyos időközönként "megjavult" valaki(k) hatására, mindig visszatért oda, ahonnan meg kellett javulni, és ugyanez igaz a különböző hitvilágokra, valahogy a kezdeti lényegi részt egy idő után mindig elnyomta valami látványos látszat, és most is itt tartunk. Istennel (vagy nevezzük akárhogy) semmi baj nincs, mi, emberek vagyunk hülyék.