Gyülekezetvezetés

Ha azt gondolod vezető vagy, és magad mögé nézve nem látsz senkit, csak sétára indultál.

Az új reformáció: Házi gyülekezetek I. rész

2011. január 10. 06:00 - kereso

Szeretnénk három részben közreadni azt az írást, amely Wolfgang Simson: House Church (Házi gyülekezet) című könyvében fogalmaz meg. 15 pontban foglalja össze, hogy miért gondolja úgy, a Gyülekezet következő reformációjának kulcsa a házi gyülekezetek lesznek. Bár lehet némelyik pontját vitatni, de kétségtelen, hogy nagy hatású, messzire vezető, és rendkívüli módon inspiráló amit megoszt.

1. Az Egyház életstílus, nem vallásos összejövetelek sorozata

Krisztus követőit eleinte nem keresztényeknek hívták, hanem „úton járóknak”. Ennek az volt az oka, hogy szó szerint megtalálták a helyes utat egy helyes, Istennek tetsző élethez. Az Egyház igazi természetét nem tükrözik a felszentelt,  az Istennel való kapcsolat megtapasztalására kijelölt épületekben rendszeresen megtartott vallásos összejövetelek, amelyeket hivatásos papság vezet.

Krisztus egykori követőit inkább úgy lehetett volna jellemezni, hogy egy nagy, lelki családban élik a mindennapi életüket, élő válaszként a társadalom által feltett kérdésekre, egy olyan helyen, ami a leginkább számít: az otthonaikban. Hiszem, hogy ennek ugyanígy kellene lennie ma is.

2. Itt az ideje, hogy megváltoztassuk a rendszert

Hogy a kor vallási mintáihoz alkalmazkodjon, a történelmi ortodox egyház a 4. században Konstantin uralkodása után átvette azt a vallási rendszert, ami az Ószövetségben volt érvényben: papok, oltár, keresztény templom, tömjénezés és zsidó mintára alapozott istentisztelet. A római katolikus egyház tovább ment, s kanonizálta ezt a rendszert. Luther helyreállította az evangélium tartalmát, de az „egyház” külső megjelenési formáit érintetlenül hagyta. Kálvin És Zwingli református egyházai függetlenítették a rendszert az államtól, a baptisták bemerítették, az Üdvhadsereg egyenruhába öltöztette, a pünkösdiek felkenték, a karizmatikusok megújították, de igazából a mai napig senki nem változtatta meg életének és működésének alapvető struktúráit. Ha az új évezredben is továbbélő Egyházat akarunk, nem halogathatjuk tovább, hogy megtegyük ezt!

3. A harmadik reformáció

Luther kezdte el megreformálni az egyházat a teológia megreformálásával: újra egyértelművé tette, hogy az üdvösség egyedül hit és kegyelem által nyerhető el. A 18. századtól egészen napjainkig a különféle puritán és karizmatikus mozgalmak újra felfedezték és helyreállították az Istennel való szoros közösség lehetőségét, ez volt a második reformáció. Hiszem, hogy napjainkban Isten egy harmadik reformációt kezdeményez, a felépítés, a struktúra, a „rendszer” reformációját. 

4. Gyülekezeti házak helyett házi gyülekezetek

Az Újszövetségtől kezdve nincs olyan, hogy „Isten háza”. István az élete árán is hirdette, hogy „Isten nem emberi kéz által épített templomokban lakik”. Az Egyházat Isten emberei alkotják, mert „a ti testetek a Szentlélek temploma” – mondja maga Jézus is. A gyülekezet tehát ott volt és van, ahol Isten emberei otthon vannak: teljesen átlagos házakban, a saját házaikban. 

Milyen előnyei vannak a házaknál tartott, családokra és otthonokra épülő gyülekezeti modellnek:

  • a Szentlélek ereje által természetes közegükben osztják meg az életüket
  • összejöveteleket tartanak, amelyek egyben asztalközösségek, közös étkezések és kötetlen, éppen ezért közvetlen baráti beszélgetések
  • sokszor attól sem vonakodnak, hogy eladják a tulajdonukat, s megosszák egymással az anyagi és a lelki áldásokat
  • tanítják egymást, hogy a mindennapi életben hogyan engedelmeskedtek Isten Szavának. Inkább beszélgetnek, mintsem előadásokat tartanak egymásnak
  • együtt és egymásért imádkoznak, prófétálnak, intenek, egymást lelkigondozzák
  • leveszik az álarcaikat, s félreteszik az egójukat, mikor megvallják egymásnak a bűneiket
  • a szeretet, elfogadás és megbocsátás megtapasztalásával kialakul bennük a közösségtudat

5. A gyülekezetnek kicsivé kell válnia, hogy nagyra nőhessen

A legtöbb mai gyülekezet túl nagy ahhoz, hogy igazi közösséggé tudjon formálódni. Sokuk (élet)közösség nélküli közönségévé vált az istentiszteleteknek. Az Újszövetség gyülekezete sok kis, 10-15 fős csoportból állt, amelyek nem nőttek több száz vagy ezer fős gyülekezetté, amelyek csarnokokat vagy „templomokat” töltöttek volna meg, lehetetlenné téve az érdemi kommunikációt. Igaz, hogy az első gyülekezetek többezres létszámúak voltak, de házaknál gyűltek össze, közösségi alkalmaikat pedig a Jeruzsálemi templom tornácán tarthatták. Ha lehetőségük nyílt rá, összegyűjtötték az összes keresztényt, hogy városszerte ünnepeljenek.

A mai hagyományos értelemben vett gyülekezet nem is nagy és nem is szép: a házait kinőtte és ünneplés terén viszont még gyerekcipőben jár, a demonstratív és erőteljes dicsőítésekhez túl kicsi és megosztott.

Írta: Wolfgang Simson 

1 hét múlva folytatjuk...

9 komment

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sonki 2011.01.10. 08:07:13

Érdekes!

Szerintem nagyon jó ez a forma, de azért vannak korlátai:
- Egyrészt nem sok ember van, aki hajlandó embereket vezetni, például egy ilyen csoportot megszervezni.
- Másrészt a létszám nagyon limitált, 15 fő felett már oda a közösség.

Én most hirtelen azt látom még a legideálisabb megoldásnak, ha van egy nagy gyülekezet, de maximum hetente egyszer tart csak közös alkalmat, amúgy a tanítványozás, a misszió, a sozlgálat, stb. ilyen házicsoportok keretein belül történik.

infaustus · http://infaustus.wordpress.com 2011.01.10. 21:39:44

Eddigi életem folyamán többször ért az a kiváltság, hogy egy-egy ilyen kiscsoportnak hosszabb ideig a tagja lehettem. Soha nem egy nagy gyülekezet, hanem inkább ezek a kiscsoportok voltak azok, amik segítettek és építettek. Ilyeneké a jövő!

kereso · http://kereses.blog.hu 2011.01.10. 21:40:23

@Sonki: A létszám limitált, és pontosan ez az előnye. Egyszerűen muszáj új csoportokat létrehozni, ha növekedtek. Persze a gyakorlatban nem olyan egyszerű. Mi éppen ezzel a "problémával" küzdünk most a saját csoportunkban.

Zsolt520 (Kovács Zsotza Zsolt) · http://zsotza.blogspot.com 2011.01.16. 14:19:34

Én is kis (házi) csoportokban épültem a legtöbbet,-és igazából ennek látom Igei létjogosultságát! Várom a folytatást!

stephy-alias:Nászta Katalin · http://aharmadiknaponalegnehezebb.blog.hu 2011.01.16. 14:29:02

Nagyon jó! Épp erről beszéltem ma anyósommal, hogy hiába minden szuper-prédikáció, ha nem vagyunk közösségben egymással, és nem tudunk egymás gondjairól. Én is így "nőttem" föl, ilyen kis gyülekezetben. Így lehetne folytatni igazán. Valóban show-műsorokká alakulnak az Istentiszteletek, és nem tudunk tanítványokká lenni, sem tanítványokat képezni.... Érdekel a folytatás!

endike · http://barathendre.wordpress.com/ 2011.01.16. 20:15:14

Most hogy egy nagyhíres nagykülföldi ember megírta egy hagyhíres könyvben, ennek hatására kezdik egyesek elfogadni ezt, vagy egyáltalán gondolkodni ezen?

infaustus · http://infaustus.wordpress.com 2011.01.16. 20:44:15

Endi, ha korábban még nem is gondolkodtak rajta, akkor legalább most tegyék.

hdave 2012.01.20. 00:04:21

Kapcsolatba léphetek valahogy a fordítóval négyszemközt?

kereso · http://kereses.blog.hu 2012.01.20. 14:25:45

@hdave: Az apcsel29.hu blogon megtalálod őket.