Gyülekezetvezetés

Ha azt gondolod vezető vagy, és magad mögé nézve nem látsz senkit, csak sétára indultál.

A pásztorlás 5 módja, amely segít a lelkipásztornak a növekedésben

2010. október 04. 08:27 - kereso

A kitartó pásztorolásnak kézzelfogható hasznai vannak, nemcsak a gyülekezet, hanem a lelkipásztor számára is.

1.    A pásztorlás felkészíti a lelkipásztort az életre, hiszen amikor

  • mások bűneivel foglalkozunk, egyre inkább tudatában leszünk a sajátjainknak.
  • pásztoroljuk az önfejűt, meglátjuk saját makacsságunkat.
  • pásztoroljuk az önzőt, meglátjuk saját önzőségünket.
  • pásztoroljuk a megtörtet, elkerülhetetlenül észrevesszük saját megtörtségünk.
  • látunk másokat engedelmeskedni, mi is engedelmeskedni akarunk.
  • látunk másokat tálentumuk hatékony használatában, mi is hatékonyak szeretnénk lenni.

A Szentlélek felfedi a bűnt, megerősíti az engedelmességet és ajándékokat ad. Mind a görög és a héber szó a „lélekre” „levegőt”, vagy „lélegzetet” jelent (a ford. megjegyzése: ld. még: „pneuma”). Az angol szó a lélekre/szellemre („spirit”) a latin „spiritus” szóból jön, mely szintén „levegőt” vagy „lélegzetet” jelent. Innen vannak olyan szavaink, mint az angol „respiratory” (lélegzés) és az „expire” (lélegzés megszűnte; a ford. megjegyzése: a magyar „lélegzet” szó régebbi írásmódban „lélekzetként” jelenik meg, később veszi fel írásmódban is a zöngés mássalhangzó párt a teljes hasonulás miatt; közismert kifejezés a „kileheli a lelkét” összetétel is, mely szintén a lélek/szellem levegőszerű mivoltára utal). Innen vesszük az „inspirálni” szót is. Miként a Lélek/Szellem munkában van azokban, akiket tanácsadással látunk el, mi, lelkipásztorok inspirálva vagyunk arra,hogy megtérjünk, higgyünk és engedelmeskedjünk legjobb tálentumaink szerint.

2.    A pásztorlás felkészíti a lelkipásztort a prédikációra

Minél több időt töltünk mély pásztori törődésben a hét folyamán, annál jobban fogjuk tudni, hogyan helyezzük el megfelelő környezetben az üzenetet, hogyan címezzünk bizonyos bűnöket, hogyan ütközzünk meg az igazsággal való ellenállással, hogyan világítsunk rá kulturális bálványokra, és hogyan kérelmezzünk konkrét dolgokat vasárnap.

3.    A pásztorlás segíti prédikációd befolyását

A pásztorolás alázatossá tesz és megöli az önbíráskodást és büszkeséget mely megakadályozza az embereket attól, hogy befogadják az általunk közölni kívánt bizonyságot. Amikor minőségi időt töltünk valódi emberekkel, érzelmi kapcsolatot létesítünk hallgatóinkkal, mely beindítja eszüket és szívüket. Sok lelkipásztor olyan mint a bádogember: kemény külsejű szív nélkül. Amikor az emberek tudatában vannak, hogy nem csak az életük „hepi-hepi” oldaláról tudsz, hanem a sötétről is, hajlamosabbak elhinni amit mondasz. Talán még – csodák-csodája – fel is használják amit prédikálsz.

4.    A pásztorolás segít Jézushoz közel maradni

Van oka annak ami szükségessé teszi, hogy nagyon-nagyon közel maradjunk Istenhez, amikor emberek bűneinek töménytelen mennyiségével foglalkozunk. A prédikációban könnyebb elrejteni az Istennel való kapcsolat hiányát puszta képességek és alapos felkészülés útján. De a pásztorolási munka kiszámíthatatlansága és puszta érzelmi töltete szembesít a Megváltóra való saját szükségünkre. A prédikációban előre készülhetünk arra, mit fogunk mondani. A pásztorolásban nagy esély van a biztonságérzet elveszésére és az aggódásra miként embereink kérdéseivel, ellenkezéseivel és vitáival küszködünk valós időben – ez az Istenre való támaszkodáshoz vezet.

5.    A pásztorolás hitünk valódiságát teszteli

A pásztorolási munka lángoló kemencéje leégetheti személyiségünk durva széleit és egészséges finomodást, növekedést eredményezhet. A pásztori munka – az emberekkel való mindennapi küszködés leglényege – többet tesz azért, hogy alázatossá és próbára tegye a szolgáló szellemiségét, mint amelyre bármilyen mennyiségű tanulás képes lenne. Hallottam Tim Kellert arról beszélni, hogy a prédikáció olyan, mint a tüzelő tüzérség – relatíve biztonságos és tisztamunka, mert a jó lövészeket ki lehet venni a frontvonalból. De a pásztori munka olyan mint a gyalogság. Test-test elleni, szemtől-szembe küzdelem. Ha jó prédikátorok vagyunk, attól vagy jobb lelkipásztorok leszünk, vagy nem, de ha jó lelkipásztorok vagyunk, biztosan jobb prédikátorok is leszünk.

Darron Patrick: „Church Planter: The Man, the Message, the Mission” könyve nyomán (fordította: Vajda Gábor)

Szólj hozzá!

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.