Nagyon fontos vezetői feladat, hogy tisztában legyünk a szűkebb és tágabb értelemben vett környezetünk folyamataival. Fontos érzékelnünk, hogyan gondolkodnak az emberek, milyen jellegűek a problémáik, milyen hatások érik őket.
A napokban olvastam Kopp Mária magatartáskutató cikkét a Figyelőn, melyből idéznék:
A világ 90 országában vizsgálták a boldogság-háttértényezőket. Az derült ki, hogy hat ilyen tényező magyarázza az országok közötti boldogságszint-különbség 80 százalékát: a válások aránya, a munkanélküliség, a társadalmi tőke vagy bizalom, a civilszervezetek erőssége, a politikával való elégedettség és a vallásos emberek aránya. Ugyanez a hat tényező az öngyilkossági különbségeket is 60 százalékban magyarázza. Tehát ezek a mutatók jelzik döntő mértékben egy ország általános lelkiállapotát. Egyikben sem állunk túl jól…
Számomra a legfontosabb üzenet az, hogy 3 olyan tényező is van ezek között, amelyekkel kapcsolatban a gyülekezeteknek konkrét hatása lehet.
