Gyülekezetvezetés

Ha azt gondolod vezető vagy, és magad mögé nézve nem látsz senkit, csak sétára indultál.

Milyen egy ideális lelkész/pásztor?

2017. február 03. 12:59 - BenBacso

226a7950518819cbf1433d4c86571acf.jpg

Szólj hozzá!

Mit tanulhat egy igehirdető a TED előadóktól?

2017. január 25. 11:22 - BenBacso

Olvasom Chris Anderson könyvet a TED előadásokról. Van pár olyan dolog, amelyet érdemes lehet megfogadni nekünk is, akik a gyülekezetben szolgálunk. Az egyik alapgondolat, amely a könyvben rendkívül hangsúlyos, hogy a TED előadók célja nem lehet más, mint adni. Éppen ezért az egyik legtanulságosabb fejezete a könyvnek a csapdahelyzetekre vonatkozik. Azokra az esetekre, amelyeket nem csak egy TED előadónak, hanem egy igehirdetőnek is el kell kerülnie. tedtalkslogo.png

1, Ügynöki viselkedés

Amikor Anderson ezt a "stílust" leírja kihangsúlyozza, hogy ez a viselkedés arról szól, hogy el akarunk adni valamit, talán éppen magunkat. Egy igehirdetőnek is el kell kerülnie ezt a csapdát. Mindig gyanússá válik az a "szolgálat", amelyben túl sok van "magunkból"és túl kevés "az Igéből". A szószék nem a reklám helye, hanem az evangélium ügye. 

2,A csapongó stílus

"Amikor idefelé a kocsiban azon gondolkodtam...", "Amikor tegnap este váratlanul felkértek..." "Az jutott eszembe éppen..." Ismerősek ezek a mondatok? Amikor egy gyülekezetben valaki "rád szán" 30-50 percet, hogy meghallgasson, akkor nem engedheted meg magadnak, hogy hebegve-habogva készületlenül, világos üzenet nélkül lépsz ki eléjük. Az igehirdetés szolgálata nem csak a lelkigondozás, a hit építés miatt fontos, hanem azért mert egy olyan koncentrált lehetőség, amikor a Szentlélek által is felkészítetten tudsz építeni és rombolni. A csapongás nem sugároz zsenialitást, bármennyire is szeretnéd ezt hinni! 

3, Az untató stílus

Az önfényezés, az ismételt gondolatok, az untatóan aprólékos részletek azzal járnak, hogy a közönség a TED előadásokon, a gyülekezetben pedig, akik ott vannak, hamar elvesztik az érdeklődésüket. A száraz tények, az összefüggéstelen magyarázatok, a túl sok információs is egy idő után feladásra készteti a hallgatókat. 

Pozitív javaslatok: 

1, Legyen egy világos üzeneted, amit át akarsz adni és ez ne rólad szóljon, hanem a gyülekezet Uráról! 

2, Építsd fel a prédikációt egy üzenet köré és 3-4 pontnál, érvnél ne használj többet. 

3, Alkalmazz építő történeteket! 

Szólj hozzá!

A vezetés öt rejtett aspektusa

2017. január 18. 10:59 - BenBacso

Hallgattam a napokban Bill Hybels-től egy előadást, arról, hogy melyek azok a jellemzők, amelyeket nyugodtan nevezhetünk a vezetés rejtett tulajdonságainak. Nem csak felsorolom ezeket a tulajdonságokat, hanem egy-két gondolatot szeretnék hozzá le is írni, amelyek ezek nyomán bennem megfogalmazódtak.439513-happy.jpg

1, Kitartás

Egyre többet beszélnek erről a kérdésről, hogy mennyire meghatározó egy bizonyos cél elére érdekében. Bill Hybels azt mondja, hogy a kitartás "acélos álhatatosság egy dolog mellett", mások talán úgy definiálnák, hogy hosszú távú szenvedély. Az mindenesetre biztos, hogy a legnagyobb ellensége a kitartásnak a kényelem. 

2, Önismeret

Megdöbbentő milyen kevéssé ismerik fel a vezetők, hogy a múltjuk a "vakfoltjaik" mennyire hatnak a szervezet, gyülekezet életére. Napjainkban talán divatos kifejezések között szerepel a személyiségfejlődés, önismeret, ez nem véletlen. 

3, Leleményesség, kreativitás

"Aki ugyanazt teszi, ugyan úgy és más eredményt vár, az buta." fogalmazta át valaki nem olyan régen a jól ismert mondatot. A kreativitás kísérletezést, új nézőpontokat keres, azért mert elkötelezett az iránt, hogy egy-egy feladatot megoldjon!

4, Önfeláldozó szeretet

Egy olyan korban élünk, amikor a vezetők jobban szeretik, ha az emberek áldozzák fel magukat értük. Nárcisztikus vezetők a dicsőség, siker és népszerűség háromszögében gondolkodva, hoznak döntéseket. Kevés az a vezető, aki önfeláldozó szeretettel viszonyul az emberekhez. 

5, Világos belső motiváció

Simon Sinek videóját milliók nézték már meg ebben a témában. Hogyan? Mit? és Miért? kérdéseket teszi fel és azt mondja, erre minden szervezetnek választ kell adnia. Azt tanácsolja kezdjük a miérttel! Miért csináljuk? Mi a mi motivációnk? Ennek a felismerése és megfogalmazása az egyik legfontosabb vezetői feladat. Nem a sablonok szintjén, hanem egy őszinte szembenézés után. 

Szólj hozzá!

Mit hoz 2017 a gyülekezeteknek?

2017. január 04. 20:21 - BenBacso

2017-1.jpg
Ez a gondolat engem is foglalkoztat, mint ahogy szerintem sokakat. Ma olvastam Thom Rainer gondolatait erről a kérdésről. 10 olyan trendre hívja fel a figyelmet, amelyekre érdemes lehet odafigyelni. Ebből számunkra fontos lehet néhány, szerintem.

Az egyik, hogy meglátása szerint növekedni fog az evangélizáción lévő hangsúly. Ehhez kapcsolódik, hogy a gyakorlati teológiára is nagyobb hangsúly fog esni. Vagyis arra, hogy hogyan is kell az evangéliumot tovább adni. 

A másik érdekes, gondolat, hogy a lelkészek inkább hosszabb időt szeretnének egy helyen tölteni, mint nagyobb gyülekezetekben szolgálni, azért, hogy hosszú távon formálják az adott közösséget. 

A harmadik érdekes gondolat azzal kapcsolatos, hogy Rainerék egyik kutatása szerint egyre nagyobb szerepet kap a folyamatos tanulás, amitől azt várják, hogy eredményesebbek lesznek az adott szerepeikben. 

 

Szólj hozzá!

A 3 bálvány, amitől legjobban fertőzött ma a nyugati kereszténység

2016. december 22. 17:03 - kereso

timothy_keller_balvanyokrol.jpg

Timothy Keller egy interjúban beszélt a témáról, amiről egy rövid összefoglalást osztanánk meg, de egészében is érdemes megnézni.

1) Tapasztalat

Ahelyett, hogy Isten Igéjét néznénk, mint normát és iránymutatást, az emberek hajlamosak a saját tapasztalataikat, érzéseiket, intuiciójukat, benyomásaikat elsődleges helyre tenni. Ez része az amerikai (ford. de általában véve is nyugati) individualizmusnak. Az érzelmek persze nagyon jók lehetnek, de amikor ezt fontosabbá teszed mint Isten Igéjét, akkor bálvánnyá válik.

2) Doktrínák, tantételek

Ez sokakat meglephet, miért is mondom, de úgy látom vannak emberek, akik tantételekből csinálnak bálványokat. Vannak az Egyháznak olyan részei, ahol azt mondják, ha rendben vannak a tantételek, amelyekben hiszel, akkor Istennek máris kedves vagy. Azt mondják, ha rendben van a tanítás amiben hiszel, akkor máris a megoldás része vagy, nem a problémához tartozol: nem vagy tévtanító, mint mindenki más. Van egyfajta büszkeség és pedánsság abban, hogy a megfelelő tantételekben hiszek, ami számomra már úgy tűnik, majdnem Jézus Krisztus megváltó kegyelmének a helyére kerülhet egyesek számára.

3) Fogyasztói szemléletmód

A gyülekezettől ahelyett, hogy azt várná, hogyan szolgálhatná a körülötte élő lakóközösséget, inkább azt várja, hogy adja meg neki megfelelő szolgáltatásokat. Vannak érzelmi, kapcsolati, társadalmi szükségleteik és azért járnak gyülekezetbe, mert úgy gondolják, az egy jó hely a társasági élet megélésére. A gyülekezethez sokkal inkább úgy állnak, mint egy bevásárlóközponthoz, mintsem egy családhoz, aminek a számára odaadjuk magunkat. A fogyasztói szemléletmód bálvánnyá válik, az érzett szükségleteim bálvánnyá válnak. Fontosabbak, mint, hogy részei vagyunk egy közösségnek.

Timothy Keller nézőpontja szerint, még ha ezek a bálványok nem is érintik mind ugyanolyan mértékben mindegyik gyülekezet életét, kétségtelenül ott vannak, és kárunkra vannak.

A bálványokat, nem lehet csakúgy elvenni valakitől, valamire ki kell cserélni. Keller Bálványaink című könyvében jól kifejti, ha a bálványokat nem az evangéiumra cseréljük, más bálványok fognak felnőni helyettük.

Eredeti cikk

 

7 komment

Mitől jó egy csoport?

2016. november 04. 09:59 - BenBacso

Christian A. Schwarz szerint, az egészséges gyülekezetek egyik jellemzője, hogy a "teljeskörű kiscsoportok" jellemzik. A napokban azon gondolkodtam, hogy milyenek ezek a csoportok. Íme néhány jellemző, a lista nem teljes:balszemes3.jpg

1, Őszinte légkör

A bizalom kialkuását segíti és a kapcsolatok elmélyítését, ha a csoport tagjai őszintén tudnak beszélni egymásnak a kihívásaikról és a győzelmeikről is. Nem kell félniük önmaguknak lenni. Van egyfajta szerződés a tagok között, hogy ami elhangzik az ott is marad. Ehhez azonban mindenkinek el kell határoznia, hogy "semmi sem akadályozhat meg abban, hogy elfogadjalak olyannak, amilyen vagy". Ez az első lépés. 

2, Nyitottság

Meggyőződésem, hogy ha a vezető közvetlenséget, nyitottságot, sőt elfogadást tanúsít, akkor a csoport követni fogja a példáját. A csoport tagjai részéről el kell dönteni, hogy itt "én én leszek" és nem szerepet játszom. Ugyanakkor a csoport minél összetartóbb, annál nehezebb nyitottnak maradnia az új emberek felé. Azonban, az is igaz, hogy minél összetartóbb, annál jobban szolgálja a tagjai érdekeit. 

3, Érzékenység

Egy jó csoport jellemzője, hogy a résztvevői felé empátiával viszonyul. Nem lehet embereket arra kényszeríteni, hogy az érzéseikről, gondolataikról rögtön nyíltan beszéljenek. Mindenkinek más az az idő, amely után fel tud oldódni. Ezt sokféleképpen lehet segíteni. Erre a csoportvezetőnek kell érzékenynek lennie. 

Te mivel egészítenéd ki?

Szólj hozzá!